MELEG VIZEK BIRODALMA-ATTILA VÁROSA-ETZELBURG-ÓBUDA

ELTŰNT VIZEK NYOMÁBAN

AQUADUCTUS A CSILLAGHEGYI RÓKAHEGY OLDALÁBAN

Dilich hadmérnök felnagyított Óbuda látképének részletén egy vízvezető kőmedret látunk a csillaghegyi Rókahegy oldalában, az Üröm felé futó fennsíkon.

A helytörténeti kutatásomban az oklevelek leírásai által a terepkutatásban az óbudai meleg vizeket is kerestem. Hiszen az óbudai Felhévíz közvetlen az óbudai Fehéregyház előtt fakadt. Super calidis aqua néven szerepel az oklevelekben,

ALVEUM LAPIDEUM CIVITATIS ATHILE REGIS

ahol az is tisztán elolvasható, hogy Óbuda városának a Duna fölé magasodó előhegyének keleti oldalában, Alba Ecclesia ajtaja előtt az épített kőmederben-alveum lapideum-folyó meleg víz az óbudai apácák malmát hajtja. Történészeink nagyon ostoba téveszméje az is, hogy ezeket a budai meleg vizeket a "Duna mentén" értelmezték al és fel Hévíznek. Az Árpád és középkori Felhévíz magasságban értendő a Pest-hegyi Budán, vagyis a mai Csillag-Puszta és Rókahegyen. És ez számomra már 2009-évben egyértelművé vállt. Ezért meg kellett keresnem az ugyanazon területen található alsó meleg vizek-Alhévíz fellelhető nyomait is, mármint, ami a 2010-es évekre megmaradt belőle.

KAPRINAI GYŰJTEMÉNY

Az okleveles gyűjtemény önmagában bizonyítja az állításaim pontosságát és helyességét! Az Óbuda Felhévíz területéről, a meleg-vizekről és egyben Árpád fejedelem sírhelyéről is szóló felvételeket itt lehet megtekinteni két részben,

ALBA ECCLESIA 1. 

                                        és               ALBA ECCLESIA 2

Sokat gondoltam arra a leírásra az ős-krónikánkból, mely erről a területről szól, valóban csodás lehetett egykor!

A CSILLAGHEGY LEÍRÁSA A TRÓJAI KIRÁLY IDEJÉBEN

TARIH-I ÜNGÜRÜSZ

MEGYER-ALHÉVÍZ

Sokan azzal a ténnyel sincsenek tisztában, hogy a Magyar nemzetség központi szálláshelye-hegye a mai Csillaghegy. Fel-hévíz- Super Calidis Aqua, ahol a város előhegyének tetején a Pannóniában legelsőként, 803-ban épült Szűz Mária prépostsági királyi templom állott a szakrális Korcan várával, korábban Etzelburg-tehát Szikán hegye, az a Rókahegy azaz Sicambria. Al-hévízként pedig az Árpád forráscsoport adja magát, lásd: Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)4. számScheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal

Melyből kiemelem a lényeget: "Tehát már a 19. sz. második felében ismert volt, hogy a csillaghegyi források felső-eocén mészkőből törnek fel közvetítő rétegeken keresztül. Horusitzky H. (1932) a terület felszíni vizeiről írt fejezetében kitért arra, hogy a Dunának egy mellékága az ún. Békásmegyeri Dunaág a források közelében húzódott, és elfolyó vizének befogadója volt. Szentes F. (1932) közölt helyszínrajza szerint a fürdő területén 5 forrás fakadt. Az akkori északi nagymedence körül az Árpád források törtek fel, de a medence fenéken is számos kisebb forrás volt észlelhető. A forrásoknál 1919-től kezdődően nagyarányú beruházások és átalakítások kezdődtek. Az Árpád II. forrást korszerűen foglalták és közlése szerint vízadó képessége 2300 l/min volt. Érdekessége ennek a forrásfoglalásnak, hogy forrásvízi (édesvízi) mészkövet tárt fel."

Meg kell jegyeznem egy nagyon fontos dolgot. Azt nem tudom, hogy Scheuer Gyula mennyiben vizsgálta meg azt a környezetet a gyakorlatban is, amiről ír ebben a tanulmányban. Viszont meggyőződésem szerint, teljesen biztos, hogy ezen források Árpád-kori és középkori működésével nem volt teljesen tisztában. Jó, okleveleket nyilván nem kutatott a területről. A bővebb környezetet, a Kevély hegy oldalában épített gátakat, tereptárgyakat, melyek a víz vezetésére szolgáltak, nem ismerte. És nem ír a Rókahegyen látható középkori vízvezető, kővel kirakott medrekről, és rekesztésekről sem. A Péterhegy tetején rakott kőmedret sem említi, mely azt valószínűsíti, hogy pár száz éve még a Péter és Rókahegy, illetve a Nagy-Kevély édesvízi mészkőtömbjéből is ömlött a víz bőséggel! 

Az erről szóló videót itt lehet megtekinteni:

  VÍZZÁRÓ GÁT A KEVÉLY-HEGYEN!

Az ipari objektum a Nagy-kevély oldalában, a vízelzáró gát szerepe több szempontból volt hasznos. Egyrészt, a felduzzasztott vizet a hegyoldal hosszában kialakított kohóknál hasznosították, másrészt az értékes földeket védték az áradástól. A hatalmas mészkőégető kemencék véleményem szerint egészen a 18. század első harmadáig működhettek. Ezek a vizek ugyanis körülbelül ekkor tűntek el.

FORRÁSSZENTÉLY ÉS KELTA KOCSISÍR

A csillaghegyi Árpád forráscsoportnál, feltételezhetően korábban forrásszentély is létezett. A kelta gazdag őslakos kocsisírját is az Árpád fürdő területén tárták fel, és ez nem véletlen. És itt le kell szögeznem valamit: a Csillaghegy nem Aquincum, semmilyen értelemben nem az, sem földrajzi, sem területi értelemben! Ne merészelje egyetlen régész-történész sem összemosni ezt a területet a rómaiak városával, Aquincummal! És még Lassányi Gábor, volt MRSZ elnök se ferdítse a római kori kelta kocsileletet rómainak, mert nem az! 

BUDAHÉVÍZ-SZEGÉNYFÜRDŐ A LUXUSLAKÓPARKBAN

Így találtam rá Vetus Buda külső részén egy olyan meleg víz kifolyásra, melyet nyilvánvalóan nem az úszómedencékkel ellátott luxuslakópark lakói élveztek. Örök hálám a Google Earth kifejlesztőinek, hogy műholdas térképen vissza tudok térni a múltba, és ezt meg tudom mutatni kedves olvasóimnak! Ha megtalálom az akkori fotóim, akkor idecsatolom.

A 2013-ÉVBEN MÁR KIALAKÍTOTT MEDENCE

Több alkalommal jártam ott, mert az akkor még gazos terület sűrű részén épített falakat is találtam.A meleg víz egy csövön érkezett a magasabb területről. Ezt használták ki azok az emberek, akik egy fóliával kibélelték a medencét. Ez az év és a következő pár év csapadékosabb volt. Véleményem szerint ez miatt tért vissza a meleg víz is ezen a területen.Aztán ismét szárazabb évek következtek, a medence nem is üzemelt. A csőből egy csepp víz sem csordogált már.

2016 ÉVBEN

A 2016. évben készült fotón még jó állapotban látható a szegények fürdőmedencéje.Természetesen a környezetet rendesen feltérképeztem. A hegyoldal másik oldalán állandó vízkifolyás tapasztalható, mely télen sem fagy be, és ezt a kis-patakot a mezőn egy víznyelő tünteti el. Így tér vissza újra a mélybe a feltörő meleg víz.

 

A MELEG-VIZEK ELŐBUKKANÁSA ÉS ÚTJUK

Idősebb környékbeli emberek beszámolója szerint itt korábban, az ürömi hegyoldalban két tó is volt, melyekben gyerekkorukban még fürödtek. Ezek lehettek a leírásokban szereplő Óbuda városi Kiraltawa. A csapadékosabb időszakban azonnal visszatért a mélyben lévő meleg víz, és felszínre tört! Még több csapadék, és Duna drasztikus vízszint emelkedésének következtében a Felső-Hévízek is talán újrafakadnának!

Ezek a hévforrások az Árpád-korban és a középkorban is gőzerővel működtek.A tavat valóban megtaláltam térképen. Ez az egykori tó, a kis összetákolt medence feletti részen, az ürömi kőbánya hegy felőli oldalán létezett. Itt valóban tó létezett korábban, helyes volt a helyrajzi beszámoló! A csillaghegyi Rókahegy vízrendszere olyan különlegesen összetett, mely új értelmezést kíván! További kutatásokra kell, hogy sarkalja a kutatásra kedvet érző hidrológusokat, akik nem csak a korábbi megállapításokat akarják másolni, hanem saját eredményekre is vágynak. 
 

                                                                                                     Egyed Zoltán

AL ÉS FEL-HÉVÍZ MŰHOLDAS KÉPEN

#felheviz  #obuda  #calidaaqua  #vetusbuda  #melegvíz  #alhéviz  #ewrym

A RÉZPÁLCÁS FALKUTATÁS A TEREPEN

SZÉKESFEHÉRVÁR

Számomra, valamikor úgy 2011.év környékén kezdődött ez a dolog, az évszám is fontos, hiszen ez is egy folyamat része. Elmesélem, hogy nálam miként indult a rézpálcával való kutatás, mert fontos, hogy ezt a kedves olvasóim megértsék, még mielőtt bárki is tudománytalansággal vádolna. Szerintem, másnak is tanulságul szolgálhat ez a történet. Előzetesen is elmondom, hogy bármikor-bárkinek, szívesen igazolom-bemutatom, a terepbejárásaink alkalmával a pálca működését, az épített falak kutatásában. Az eltelt 10 évben, több száz ember számára mutattam be ezt a pálcás falkutatási módszert, és minden alkalommal ugyanúgy működött.

ÉN VOLTAM A LEGNAGYOBB SZKEPTIKUS !

Az olvasatlan tudatlanok most bizonyára ledöbbennek, felhördülnek vagy kinevetnek. Azonban ez a rézpálcás vizsgálat működik, és ezt számomra egy geodéta szakember bizonyította a terepen, a szemmel is jól látható, széles falszakaszok vizsgálatakor. 

Sosem hittem például a közismert csontkovács-táltosnak a tévében, mikor pálcával bohóckodott az emelt-díjas telefonhíváskor, és ő bemérte(telefonon és a Tv stúdióban) az agyatlan telefonálónak, hogy "rossz helyen van az ágya", és persze, majd az ő kollégái húszezer plusz áfáért megmondják az illetőnek, hogy majd hová feküdjön ezentúl. A többi népbutítónak sem hittem soha, mikor tésztadögönyözővel gerincműtétet csinált, vagy éppen a tévében táv-gyógyítást végzett, a betelefonáló meg "úgy meggyógyult", hogy következő héten feldobta a pacskert. Éppen ezért voltam én is kiakadva, mikor még régen, számomra egy meglepő dolog történt kinn a terepen. Dunakeszin történt előadásom végén jött oda hozzám egy illető, aki kiderült, hogy geodéta, földmérő, Szkubán Zsolt. Ígérte, ha megmutatom neki a terepen lévő falakat, akkor ő azt műszeresen is megvizsgálja-igazolja. Nosza, kaptam az alkalmon, hiszen minden segítség jól jött a kutatásunkhoz. Alig vártam, hogy a megbeszélt találkozó időpontja eljöjjön.

Felsétáltunk a budakalászi kőbánya feletti területre, a királyi Fehérvárhoz, és nézzük a falakat. Akkor jutott eszébe a földmérő Zsoltnak, hogy a "műszert" lent hagyta a kocsiban. Visszaszaladt érte, én pedig gondolatban dörzsöltem a kezem, mert azt képzeltem, hogy majd egy háromdimenziós talajradart fog a várdombra felcipelni, visszafelé jövet. Leláttam a kocsihoz, látom siet vissza a geodéta szakember, és nincs nála nagy méretű műszer, sőt, távolról semmit sem láttam nála. Már messziről kiabáltam neki. A műszert nem hozod? Nálam van, szólt a válasz, és közelebb érve, mutat egy rézpálcát. Na ekkor kellett előkeresnem a finomabb modoromat, valahonnan nagyon mélyről! Rögtön mondtam is, hogy ez egy baromság, egy néphülyítő átverés! De a geodéta Zsolti csak sejtelmesen mosolygott. Én pedig nemsokára olyan leckét kaptam a prekoncepcióról, az előzetes elképzelésekről, melyet egész életemben nem fogok elfelejteni. Mutasd, hol van a fal szerinted, mondta a szakember. Ott, nyolc lépés távolságban, mutattam neki a lepusztult dombtetőn, szemmel is jól látható széles falakat. 

A BOKORSOR A SZÉLES FALSZAKASZ

A széles falon végighúzódó bokorsort egy átjáró szakítja meg, ott indult el a pálcával a geodéta. És a fal kezdetekor-amit szemmel is jól látni, a pálca elfordult, és egészen addig így maradt, míg a fal tartott, majd szépen visszafordult úgy, ahogy a széles fal véget ért. Közben a geodéta keze, ugyanolyan tartásban volt, és nem mozgott. Nem hittem, nem akartam hinni a szemeimnek! Menj már, ezt te csinálod, mondtam Zsoltnak, próbáltam szkeptikus maradni. És ismét megtörtént ugyanaz. Imádkozni kell hozzá, hogy mozogjon, vagy gondolni kell valamire? Olvastam már erről korábban, ökörségeket, ezért szakadt ki belőlem ez a furcsa kérdés. Nem, dehogy, nincs semmi ilyesmi, jött a válasz! Nekem is működik? Átadta a rézpálcát, és beállította az én kezembe úgy, hogy forogni tudjon. És elindultam keresztben a falon, és a pálca úgy elfordult balra, hogy majd kiesett a kezemből. Meglepődtem, mert nem voltam erre felkészülve! Próbáltam továbbra is hitetlenkedni, és dolgoztak a fogaskerekek a fejemben, bár nyikorogtak és akadoztak rendesen. Oké Zsolti, de akkor áruld el, hogy mitől működik! Próbáltam tudományos maradni. Tisztában voltam vele, hogy ezt tudományosan kell megmagyarázni majd. Mert lesznek majd olyan tapasztalatlanok, mint én voltam, akik majd bűvésztrükknek akarják ezt a módszert beállítani. Így is van rengeteg dilettáns a hivatalos oldaltól, gondoltam magamban. Így majd még nagyobb támadási felületet kapnak a balfékek.

MITŐL MŰKÖDIK?

Ez volt a legfontosabb kérdés számomra is. Megváltozik a föld töltése, és a pálca ezt érzékeli, az emberi elektromossággal együtt, jött a válasz. Tudtam én is, hogy a fémkereső készülék is réztekerccsel és elektromossággal, elemmel vagy akkuval működik. Azzal is tisztában vagyok, hogy az emberi test is elektromos jeleket használ. Így érthető, hogy a rézpálca miként mozdul meg az emberi kézben tartva.

Amit én magam is tapasztaltam ezzel kapcsolatban az, hogy az épületekbe tartó közmű-vezetékeket is lehet ezzel a módszerrel érzékelni. 

Itt találtam róla egy érthető leírást. Nem akarom én ezt a módszert elméletileg igazolni. Megelégszem én azzal, hogy ez valóban működik a földben lévő falak kutatásánál. Számomra ez a lényeg, és ezt a terepbejárásaink alkalmával igazolom is a jelenlévők számára. Azt is le kell szögeznem, hogy semmilyen másfajta mérésre nem használom, és továbbra is  szkeptikusként állok hozzá.

Nagy tanulság azonban számomra az, hogy amit az ember még nem ismer, amit még nem tapasztalt, azt nem szabad, hogy elvből elutasítsa. Igyekszem erről tágabb tudást szerezni, és ezt az oldalt bővíteni a témával kapcsolatban.

Frissítés.

Megkérdeztem a Geodéta csoportban a szakembereket a témáról. És lám, sokan használják, és mérnek vele, működik.

Úgyhogy ezek a Geodéta szakemberek véleményei, csakhogy ezzel tisztában legyenek azok a szkeptikusok, akik ezt a módszert tudománytalannak vagy boszorkányságnak szeretnék beállítani.

                                                         Egyed Zoltán 

ÓBUDA VÁROS KIKÖTŐJE

1595. A MAGYAROK MENEKÍTÉSE, BÁRTFAI FELIRATOZÁSÁVAL

Ahogy olvasgatok az oklevelek közt, az határozza meg, hogy miről fogok írni, ami a fejemben összeáll az eddig elolvasott oklevelekből, és hadmérnöki látképekből, az egyezések nem véletlenek. Most is egy ilyet fogok megmutatni, ami cáfolja a történészek elképzeléseit és mindazt amit ma tanítanak, és egyben cáfolja Noszlopi Németh Péter elgondolásait az Óbudára vonatkozó oklevelekkel kapcsolatban. Az oklevelekben szereplő helyrajzi leírások pontos földrajzi azonosítása eredményezi azt, hogy a korábbi téves és alapjában hibás elképzeléseket el is felejthetjük, illetve immár a helyén kezelhetjük. Tehát a mai Császárfürdő területe, mint Felhévíz-történész dogma, és a szamarak hegyének környéke, mint képzeletbeli "Buda" a helyére kerül ugyanoda, a téveszmék című polcra és mappába.             
                                                                            Egyed Zoltán

ÓBUDA-SZIGETI APÁCÁK PERE

1510. A nádor ítélete a nyulakszigeti apáczáknak a budai káptalan és ó-budai apáczák elleni perében, kik az okból, „mert a hévízgyüjtö, vagyis azon hely a budai felhévízeknél, mely a szentléleki kórház alatt  a hegytövében van, régi idő óta a felperesek és más a hévizek lefolyásához épített malmokhoz tartozott, az apáczák mégis nem elégedvén meg egy kerékkel malmukban, mely nevezett tó végén, a kórház kertje és széleinek aljában a Duna felé, az országút mellett, épen a tó kikötője alatt feküdt, kettőt akartak felállítani, nemcsak a régi földalatti vízgyűjtőket, s a malmukra régóta járó vizet, hanem más, régóta felperesek malmához és tavához tartozó forrásokat is hosszában széliében felásatván, malmukra hajtottak“ ; a kérdéses tónak előbbi állapotába való visszahelyezésében és mint pervesztes felek az okozott károkért 200 frt. bírságban lettek elmarasztalva. 

 AZ OKLEVÉLHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNÉSZ TÉVESZMÉK

NEM FELHÉVÍZ!

Egyetlen hiteles térképen sem szerepel a Császár-fürdő környéke, Felhévíznek jelölve! Történészeink ezt a malomtavat a Császár fürdőnél, ma malom-tónak hívott barlangtóval mossák egybe, mert a történetírók fixa ideája  az volt, hogy a mai Buda vára az a IV. Béla által épített  Pest-hegyi Buda, és Felhévíznek ezért valahol a Császár-fürdő környékén kéne lennie. Ez azonban nincs és sosem volt így, csak ezt a kényszerképzetet akarták idáig is, mint téves helyrajzi történelmet erőltetni hivatalosan. Fontana látképén délről tekintünk észak felé. Teljesen tisztán látható, hogy a Császár-malom környéke nem Szentháromság mezővárosa! A halastó vize ellátja a Császármalmot és a  Császár-fürdőt is vízzel. Azonban sem királyi, sem egyházi épületek, melyek az okleveleinkben szerepelnek, itt nincsenek, és sosem voltak! Kubinyi

András Budafelhévíz topográfiája tulajdonképpen itt már csúnyán meg is bukik, hiszen a Császárfürdő környéke sosem volt Felhévíz, az ugyanis a Pesthegyi-Sicambria-Óbudához(Alt Ofen 1595 előtti), a városhoz tartozott, annak része volt, és semmi köze a mai Buda várához, amit igazából Nev Ofennek hívtak. De hagyjuk a történészek téveszméit, nézzünk inkább előre, és vizsgáljuk meg a valós helyszínt!

A SZIGETI APÁCÁK MALOMTAVA A VALÓS HELYSZÍN

MTA CSFK

Egy olyan tavat kell tehát találnunk, ami " hegytövében, Duna felé, az ország út mellett van". És ennek a tónak kikötője is van, tehát nagyon lényeges megállapítás, hogy a tónál a hajókkal ki tudtak kötni. Azért is kezdtem el írni ezt a bejegyzést, mert sok helyrajzi vonatkozás szerepel ezen oklevélben. Az adatok valós földrajzi helyén azonosítva kiegészítik és egyben igazolják egymást! A legfelső nyitóképünkön az óbudai polgárok menekítését láthatjuk az 1595 évben. A kép eredeti feliratán, a Csillaghegy tetején a felirat ALT OFEN-Óbuda, a háttérben pedig a mai Buda várát NEV OFEN-Új Buda névvel jelölték. Korábban is tisztában voltam vele, hogy a drasztikus Duna szabályozás előtti időkben, a Duna a nyugati hegyek lábát mosta. Ez egyébként egyben egy fizikai erőhatás, amit Corolois erőnek hívnak. A föld északi féltekéjén egy északról-délre tartó folyó, esetünkben a Duna, a nyugati partot pusztítja, és a keleti partot építi. Ez látható az MTA CSFK vízrajzi rekonstrukciós térképén. És látható rajta az a belső-nyugati meder is, amit a hadmérnöki rajzok is mutatnak, Óbuda város látképein, a ma Csillagnak hívott hegy aljában.

BÉKÁSMEGYER 1802. KÉPRÉSZLET. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • S 11 Kamarai térképek (1747-1882)

Itt tulajdonképpen ugyanazt a területet látjuk felülnézetből, ahol az óbudai jobbágyszöktetés megtörtént. Magas vízállásról a Pest-hegy(Csillaghegy) bővizű meleg és hideg vizű forrásai gondoskodtak, tehát be tudtak hajózni egészen a hegy aljáig. A képünkön látható tó előtti beugró résznél lehetett anno a kikötő. A Csillaghegy északkeleti oldalán, ugyanott egy meredek út és egyben a védelmi funkciót ellátó szegélyfal fut fel a hegyoldalba. Napjainkban ezt a tavat, Gőtés-tónak hívják, és még most is a hegy forrásai táplálják vizét.

És ha a helyrajzi azonosítások nem lennének elegendőek, olvassuk el szépen, hogy mi a Békásmegyerhez tartozó térkép leírása: Malomtó ! Na-ugye-ugye, ilyen véletlen nincs!

És mivel nem csak kitartó, hanem alapos is vagyok abban, amit csinálok(mások szerint fanatikus), így mutatok még egy igazolást. Tessék a részletekre figyelni! Milyen ez a tó, a hegytövében? HÉVÍZGYŰJTŐ ! Az igazolás tehát arra, hogy vizsgált tavunk, a Gőtés tó valóban az a tó, amiről Óbuda városának Felhévíz helyrajzára vonatkozó oklevelek szólnak, a későbbi térképeken megtalálható.
 

WARMES WASSER MÜHLE -MELEG-VIZŰ MALOM

Meleg vizű patakmalom, hévízgyűjtő tó és kikötő a tó előtt, és felette a préposti vár a keleti oldalon, és kirélynéi vár a hegyoldalban. Óbuda városának az oklevelekben közölt helyrajzi adatai, a mai Csillaghegyről, a királyi Turul nemzettség nevét is adó Megyerről szólnak, és az ott található királyi várakról. Adok még egy forrást, ami azt bizonyítja, hogy ezek a hévízforrások itt működtek a hegyoldalban: Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam
Befejezésül pedig nézzük meg felülnézetből Megyer rév helyét, és a hőforrások környékét.

Egy korábbi írásomban, közöltem a vonatkozó oklevelet is. 

LÁSD:
                              Elég egyetlen oklevél ! 

Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.

A Képes Krónika vonatkozó képein is a Csillaghegyet láthatjuk, és a Megyer rév feletti hegyen lévő királyi palotákat

ÓBUDA WRS-ŐRS A FŐVÁROS TOPOGRÁFIÁJÁBAN

A SZENT MIKLÓS EGYHÁZ KÁPOLNÁJÁNAK OSZLOPFŐI ÉS TUMBÁJA

Mostanra jutottunk el odáig a terep és okleveles kutatásokkal egyetemben, hogy Óbuda WRS-ŐRS földrajzi helyét biztosan és pontosan tudjuk rögzíteni a térképen.

Minden oklevél, és napjaink műholdas látképei is azt az eredményt igazolják, amit most bemutatok kedves olvasóimnak is.                                  Egyed Zoltán Pajzsvivő

WRS-ŐRS HELYRAJZA

Akik olvasták a korábbi írásaimat az Óbudai Tényekről, történészeink Hamis Óbudájáról a Zichy főtéren, vagy a hivatali Esztergomi Utat, ami teljesen másképp értendő, esetleg a keresztes lovagvárat, amit hivatalból erőltetnek a Királynéi Várnak, akkor azok már sejthetik, hogy WRS azaz Óbuda Őrs valós helye is teljesen máshol található, mint ahogyan azt hivatalból előadják történészeink. Mielőtt értelmeznénk a X. századi település és maga a vár szerepét, nézzük meg az oklevelek helyrajzi vonatkozásait. A poén az, hogy egy történész tanulmányának az Óbudára és határjárásra vonatkozó írása teljesen téves, a már akkoriban létező téveszmék miatt, azonban Őrs leírásai és ténymegállapításai, pontosan megfelelnek Óbuda Őrs valós földrajzi helyének. Ez pediglen azért van így, mert az illető történész egyben levéltáros, aki így tisztában volt okleveleink helyrajzi vonatkozásaival.1914 és 1935 között vezetője volt a Fővárosi Levéltárnak, ahogy írja ezt a wikipedia is.

GÁRDONYI ALBERT ÓBUDA ÉS KÖRNYÉKE A KÖZÉPKORBAN.

"Óbuda nyugati határán állott Örs község, melynek földrajzi helyzetét a legvilágosabban a garamszentbenedeki apát 1363. február 22-i oklevele jelölte meg, amely oklevél szerint a nevezett község Óbuda és Solymár között terült el, de a sági konvent 1455. október 1-én kelt oklevelében (Esztergomi kápt. levtára I<ad. 40. fasc. 5. nr, 8.) is egészen azonos módon van a község földrajzi helyzete meg­jelölve. Örs eredetileg kizárólag a garamszent­benedeki apát birtoka volt, aki az óbudaiakkal harcban állott, mert azok az Őrshöz tartozó földeket (ad eandem villám Obudaurs perti­nentes) fegyveres erővel (manibus armatis) elfoglalták s maguk között felosztották. 1363. február 22-én ismét az ellen emelt óvást a nevezett apát, hogy Óbudaörs község lakosai szőlőiket az óbudaiaknak eladták, amiből arra kell következtetni, hogy az óbudaiak elállottak az erőszakos foglalástól s vásárlás útján igyekeztek megszerezni az óbudaörsi földeket. Ennek eredménye lehetett azután, hogy Örs község lassanként elnéptelenedett s Perényi Imre nádor 1510. január 15-i oklevelében már pusztaként van megnevezve. Ezt megelőzően az óbudai tanács 1490. január 15-i oklevelében úgy emlékszik meg az őrsi szőlőhegyről, mint amelyik Óbuda területéhez tartozik (quan-dam vineam in promontorio dicte civitatis Wrs vocati). Ebből arra kell következtetni, hogy idők folyamán sikerült Örs területének egyik részét Óbudához csatolni, a többi rész azonban tovább is megtartotta önállóságát, mert II. Lajos király 1524. október 8-i ok­levele szerint Óbuda város nyugati határa az esztergomi út mentén egészen Örsig (usque ad terram Eurs) terjedt, itt azonban északra fordult s a fordulópontnál az óbudai káptalan, Óbuda város és Örs határai érintkez­nek egymással. Örsnek eredetileg több tulaj­donosa volt, mert egyik részét illetően a viseg­rádi apát 1352-től kezdődően perben állott a garamszentbenedeki apáttal (Esztergomi kápt. levtára Lad.40. fasc. 4. nr. 4.), minthogy pedig az óbudaiak elleni perben a garamszent­benedeki apát A^olt érdekelve, ennek birtok­részét kebelezhették be lassan az óbudaiak. Örs közvetlen szomszédja Solymár volt, melynek várát II. Ulászló király 1496. november 1-én azon indokolással szerezte meg Ráskai Balázs főkamarástól, hogy az Buda közvetlen közelében fekszik s kiválóan alkalmas az uralkodói fáradalmak kipihe-nésére (in vicinitate civitatis nostre Budensis tani in amoeno oportunoque loco, ut cum nos propter curas et solicitudines immensas, quibus nonnunquam fatigamur, fastidium Bude ceperit, possimus semper pro recreati-one et solatio eo decedere). Maga Solymár község nem tartozott a várhoz, mert 1511. május 26-án Zempleki Tamásné ottani birto­kairól rendelkezett s ezzel kapcsolatosan az Óbudához tartozó Örs szőlőhegyen fekvő birtokáról is megemlékezett."

ÓBUDA ŐRS VÁRA A PÉTERHEGYEN

Őrs telepe és vára Ürömmel és Óbuda városával közvetlen határos, és a Pilisborosjenő és Óbudára vezető nagy út Őrs területére vezet, erről szólnak okleveleink, és ez a terület az a hegy, amit napjainkban Péterhegynek hívunk. Gárdonyi helyrajzi leírásai pontosan ráillenek arra a területre, ahol komoly épület alapokat találtunk. Világosan látható a műholdas nézettel is, hogy az okleveles leírások pontosak, és Óbuda városától tényleg nyugatra van Őrs! És Óbuda Őrs valójában is a Péterhegyen található, Óbuda városa és Solymár vára között, ez ügyben is igazak az oklevelek. Így tehát a Csúcshegy közelében a Hármashatárhegy oldalában biztosan nem Óbuda Őrs telepe található, hiszen ott semmilyen várat nem találtak a feltárások során, csupán azt tudták igazolni a régészek, hogy egy régóta lakott területről van szó!

ÓBUDA ÉS SOLYMÁR KÖZT ŐRS

"1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisz-szák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak neve-zett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy utón halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán uj földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két uj földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, majd kelet felé visszajut az első határponthoz.
Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336."

 ÓBUDA ŐRS SZEREPE

A Felkis térképpel kapcsolatosan korábban is írtam már erről.  Ott is kifejtettem már, hogy Óbuda város bevezető útjait őrizte Óbuda Őrs vára és települése, és ezek az utak napjainkban is Ürömnél találhatóak. Két zöld lovassal jelöltem az utak helyét a műholdas képen. Óbuda városának "Bécsi Útja" a régi római út, míg az Új Esztergomi út a

Nagykevély déli oldalában halad teraszosan felfalazva, mégpedig a Péterhegy irányában is a völgy felé. Az Esztergomi út valós helyének megírásával pedig egyben megcáfoltam a történész dogmákat.  Óbuda Őrs várából tökéletesen ráláttak az összes bevezető útra, és egyben ellenőrizhették azokat, mielőtt még a főváros határát elérték volna az azon közlekedők.

 

ÓBUDA VÁROS ÉS ŐRHEGY A FEHÉRHEGY FELŐL NÉZVE

A név önmagában is utal az őrző szerepére a településnek. Ugyanezt feltételezhetjük Üröm és Fedemes nevével kapcsolatban is, ha boncolni kezdjük a szavakat ŐR és FED tagokra lehet bontani a neveket, és ezen ősi törzsi telepek földrajzi elhelyezkedésükben is tökéletesen megfelelnek a nevüknek. Örem neve nem a kőbányászattal kapcsolatos, hiszen ez a név már az ezerkétszázas években használatos volt, így a település azt nem a kőfejtő dunai sváboktól kapta. A Fehérhegyen lévő őrző-védő feladatokat ellátó Besenyő telep FED-EMES is megér egy misét, illetve Blogbejegyzést a későbbiekben.

És a végére nézzünk pár képet a területről...

 

A HEGY OLDALFALA

 A VÁR FALAI A FÖLDBEN

OFNER BERG OWMPERG AZAZ BUDA HEGYE

A KÁPOLNA KRIPTÁJÁNAK TUMBÁJA

VÁRÁROK

BIMBÓS-LEVELES OSZLOPFŐ XI.SZÁZAD