ELTŰNT VIZEK NYOMÁBAN
 |
| AQUADUCTUS A CSILLAGHEGYI RÓKAHEGY OLDALÁBAN |
Dilich hadmérnök felnagyított Óbuda látképének részletén egy vízvezető kőmedret látunk a csillaghegyi Rókahegy oldalában, az Üröm felé futó fennsíkon.
A helytörténeti kutatásomban az oklevelek leírásai által a terepkutatásban az óbudai meleg vizeket is kerestem. Hiszen az óbudai Felhévíz közvetlen az óbudai Fehéregyház előtt fakadt. Super calidis aqua néven szerepel az oklevelekben,
ahol az is tisztán elolvasható, hogy Óbuda városának a Duna fölé magasodó előhegyének keleti oldalában, Alba Ecclesia ajtaja előtt az épített kőmederben-alveum lapideum-folyó meleg víz az óbudai apácák malmát hajtja. Történészeink nagyon ostoba téveszméje az is, hogy ezeket a budai meleg vizeket a "Duna mentén" értelmezték al és fel Hévíznek. Az Árpád és középkori Felhévíz magasságban értendő a Pest-hegyi Budán, vagyis a mai Csillag-Puszta és Rókahegyen. És ez számomra már 2009-évben egyértelművé vállt. Ezért meg kellett keresnem az ugyanazon területen található alsó meleg vizek-Alhévíz fellelhető nyomait is, mármint, ami a 2010-es évekre megmaradt belőle.
 |
| ALVEUM LAPIDEUM CIVITATIS ATHILE REGIS |
 |
| KAPRINAI GYŰJTEMÉNY |
Az okleveles gyűjtemény önmagában bizonyítja az állításaim pontosságát és helyességét! Az Óbuda Felhévíz területéről, a meleg-vizekről és egyben Árpád fejedelem sírhelyéről is szóló felvételeket itt lehet megtekinteni két részben,
Sokat gondoltam arra a leírásra az ős-krónikánkból, mely erről a területről szól, valóban csodás lehetett egykor!
A CSILLAGHEGY LEÍRÁSA A TRÓJAI KIRÁLY IDEJÉBEN
 |
| TARIH-I ÜNGÜRÜSZ |
MEGYER-ALHÉVÍZ
Sokan azzal a ténnyel sincsenek tisztában, hogy a Magyar nemzetség központi szálláshelye-hegye a mai Csillaghegy. Fel-hévíz- Super Calidis Aqua, ahol a város előhegyének tetején a Pannóniában legelsőként, 803-ban épült Szűz Mária prépostsági királyi templom állott a szakrális Korcan várával, korábban Etzelburg-tehát Szikán hegye, az a Rókahegy azaz Sicambria. Al-hévízként pedig az Árpád forráscsoport adja magát, lásd: Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)4. számScheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal
Melyből kiemelem a lényeget: "Tehát már a 19. sz. második felében ismert volt, hogy a csillaghegyi források felső-eocén mészkőből törnek fel közvetítő rétegeken keresztül. Horusitzky H. (1932) a terület felszíni vizeiről írt fejezetében kitért arra, hogy a Dunának egy mellékága az ún. Békásmegyeri Dunaág a források közelében húzódott, és elfolyó vizének befogadója volt. Szentes F. (1932) közölt helyszínrajza szerint a fürdő területén 5 forrás fakadt. Az akkori északi nagymedence körül az Árpád források törtek fel, de a medence fenéken is számos kisebb forrás volt észlelhető. A forrásoknál 1919-től kezdődően nagyarányú beruházások és átalakítások kezdődtek. Az Árpád II. forrást korszerűen foglalták és közlése szerint vízadó képessége 2300 l/min volt. Érdekessége ennek a forrásfoglalásnak, hogy forrásvízi (édesvízi) mészkövet tárt fel."
Meg kell jegyeznem egy nagyon fontos dolgot. Azt nem tudom, hogy Scheuer Gyula mennyiben vizsgálta meg azt a környezetet a gyakorlatban is, amiről ír ebben a tanulmányban. Viszont meggyőződésem szerint, teljesen biztos, hogy ezen források Árpád-kori és középkori működésével nem volt teljesen tisztában. Jó, okleveleket nyilván nem kutatott a területről. A bővebb környezetet, a Kevély hegy oldalában épített gátakat, tereptárgyakat, melyek a víz vezetésére szolgáltak, nem ismerte. És nem ír a Rókahegyen látható középkori vízvezető, kővel kirakott medrekről, és rekesztésekről sem. A Péterhegy tetején rakott kőmedret sem említi, mely azt valószínűsíti, hogy pár száz éve még a Péter és Rókahegy, illetve a Nagy-Kevély édesvízi mészkőtömbjéből is ömlött a víz bőséggel!
Az erről szóló videót itt lehet megtekinteni:
Az ipari objektum a Nagy-kevély oldalában, a vízelzáró gát szerepe több szempontból volt hasznos. Egyrészt, a felduzzasztott vizet a hegyoldal hosszában kialakított kohóknál hasznosították, másrészt az értékes földeket védték az áradástól. A hatalmas mészkőégető kemencék véleményem szerint egészen a 18. század első harmadáig működhettek. Ezek a vizek ugyanis körülbelül ekkor tűntek el.
FORRÁSSZENTÉLY ÉS KELTA KOCSISÍR
A csillaghegyi Árpád forráscsoportnál, feltételezhetően korábban forrásszentély is létezett. A kelta gazdag őslakos kocsisírját is az Árpád fürdő területén tárták fel, és ez nem véletlen. És itt le kell szögeznem valamit: a Csillaghegy nem Aquincum, semmilyen értelemben nem az, sem földrajzi, sem területi értelemben! Ne merészelje egyetlen régész-történész sem összemosni ezt a területet a rómaiak városával, Aquincummal! És még Lassányi Gábor, volt MRSZ elnök se ferdítse a római kori kelta kocsileletet rómainak, mert nem az!
BUDAHÉVÍZ-SZEGÉNYFÜRDŐ A LUXUSLAKÓPARKBAN
Így találtam rá Vetus Buda külső részén egy olyan meleg víz kifolyásra, melyet nyilvánvalóan nem az úszómedencékkel ellátott luxuslakópark lakói élveztek. Örök hálám a Google Earth kifejlesztőinek, hogy műholdas térképen vissza tudok térni a múltba, és ezt meg tudom mutatni kedves olvasóimnak! Ha megtalálom az akkori fotóim, akkor idecsatolom.
 |
| A 2013-ÉVBEN MÁR KIALAKÍTOTT MEDENCE |
Több alkalommal jártam ott, mert az akkor még gazos terület sűrű részén épített falakat is találtam.A meleg víz egy csövön érkezett a magasabb területről. Ezt használták ki azok az emberek, akik egy fóliával kibélelték a medencét. Ez az év és a következő pár év csapadékosabb volt. Véleményem szerint ez miatt tért vissza a meleg víz is ezen a területen.Aztán ismét szárazabb évek következtek, a medence nem is üzemelt. A csőből egy csepp víz sem csordogált már.
 |
| 2016 ÉVBEN |
A 2016. évben készült fotón még jó állapotban látható a szegények fürdőmedencéje.Természetesen a környezetet rendesen feltérképeztem. A hegyoldal másik oldalán állandó vízkifolyás tapasztalható, mely télen sem fagy be, és ezt a kis-patakot a mezőn egy víznyelő tünteti el. Így tér vissza újra a mélybe a feltörő meleg víz.
 |
| A MELEG-VIZEK ELŐBUKKANÁSA ÉS ÚTJUK |
Idősebb környékbeli emberek beszámolója szerint itt korábban, az ürömi hegyoldalban két tó is volt, melyekben gyerekkorukban még fürödtek. Ezek lehettek a leírásokban szereplő Óbuda városi Kiraltawa. A csapadékosabb időszakban azonnal visszatért a mélyben lévő meleg víz, és felszínre tört! Még több csapadék, és Duna drasztikus vízszint emelkedésének következtében a Felső-Hévízek is talán újrafakadnának!
Ezek a hévforrások az Árpád-korban és a középkorban is gőzerővel működtek.A tavat valóban megtaláltam térképen. Ez az egykori tó, a kis összetákolt medence feletti részen, az ürömi kőbánya hegy felőli oldalán létezett. Itt valóban tó létezett korábban, helyes volt a helyrajzi beszámoló! A csillaghegyi Rókahegy vízrendszere olyan különlegesen összetett, mely új értelmezést kíván! További kutatásokra kell, hogy sarkalja a kutatásra kedvet érző hidrológusokat, akik nem csak a korábbi megállapításokat akarják másolni, hanem saját eredményekre is vágynak.
Egyed Zoltán
 |
| AL ÉS FEL-HÉVÍZ MŰHOLDAS KÉPEN |
#felheviz #obuda #calidaaqua #vetusbuda #melegvíz #alhéviz #ewrym
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése