ÓBUDA BLOG. SICAMBRIA-ÓBUDA-KIRÁLYNÉI VÁROS KÖZÉPKORI HELYRAJZA A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN: ÓBUDA WRS-ŐRS A FŐVÁROS TOPOGRÁFIÁJÁBAN

A SZENT MIKLÓS EGYHÁZ KÁPOLNÁJÁNAK OSZLOPFŐI ÉS TUMBÁJA

Mostanra jutottunk el odáig a terep és okleveles kutatásokkal egyetemben, hogy Óbuda WRS-ŐRS földrajzi helyét biztosan és pontosan tudjuk rögzíteni a térképen.

Minden oklevél, és napjaink műholdas látképei is azt az eredményt igazolják, amit most bemutatok kedves olvasóimnak is. Egyed Zoltán Pajzsvivő

WRS-ŐRS HELYRAJZA

Akik olvasták a korábbi írásaimat az Óbudai Tényekről, történészeink Hamis Óbudájáról a Zichy főtéren, vagy a hivatali Esztergomi Utat, ami teljesen másképp értendő, esetleg a keresztes lovagvárat, amit hivatalból erőltetnek a Királynéi Várnak, akkor azok már sejthetik, hogy WRS azaz Óbuda Őrs valós helye is teljesen máshol található, mint ahogyan azt hivatalból előadják történészeink. Mielőtt értelmeznénk a X. századi település és maga a vár szerepét, nézzük meg az oklevelek helyrajzi vonatkozásait. A poén az, hogy egy történész tanulmányának az Óbudára és határjárásra vonatkozó írása teljesen téves, a már akkoriban létező téveszmék miatt, azonban Őrs leírásai és ténymegállapításai, pontosan megfelelnek Óbuda Őrs valós földrajzi helyének. Ez pediglen azért van így, mert az illető történész egyben levéltáros, aki így tisztában volt okleveleink helyrajzi vonatkozásaival.1914 és 1935 között vezetője volt a Fővárosi Levéltárnak, ahogy írja ezt a wikipedia is.

GÁRDONYI ALBERT ÓBUDA ÉS KÖRNYÉKE A KÖZÉPKORBAN.

"Óbuda nyugati határán állott Örs község, melynek földrajzi helyzetét a legvilágosabban a garamszentbenedeki apát 1363. február 22-i oklevele jelölte meg, amely oklevél szerint a nevezett község Óbuda és Solymár között terült el, de a sági konvent 1455. október 1-én kelt oklevelében (Esztergomi kápt. levtára I<ad. 40. fasc. 5. nr, 8.) is egészen azonos módon van a község földrajzi helyzete megjelölve. Örs eredetileg kizárólag a garamszentbenedeki apát birtoka volt, aki az óbudaiakkal harcban állott, mert azok az Őrshöz tartozó földeket (ad eandem villám Obudaurs pertinentes) fegyveres erővel (manibus armatis) elfoglalták s maguk között felosztották. 1363. február 22-én ismét az ellen emelt óvást a nevezett apát, hogy Óbudaörs község lakosai szőlőiket az óbudaiaknak eladták, amiből arra kell következtetni, hogy az óbudaiak elállottak az erőszakos foglalástól s vásárlás útján igyekeztek megszerezni az óbudaörsi földeket. Ennek eredménye lehetett azután, hogy Örs község lassanként elnéptelenedett s Perényi Imre nádor 1510. január 15-i oklevelében már pusztaként van megnevezve. Ezt megelőzően az óbudai tanács 1490. január 15-i oklevelében úgy emlékszik meg az őrsi szőlőhegyről, mint amelyik Óbuda területéhez tartozik (quan-dam vineam in promontorio dicte civitatis Wrs vocati). Ebből arra kell következtetni, hogy idők folyamán sikerült Örs területének egyik részét Óbudához csatolni, a többi rész azonban tovább is megtartotta önállóságát, mert II. Lajos király 1524. október 8-i oklevele szerint Óbuda város nyugati határa az esztergomi út mentén egészen Örsig (usque ad terram Eurs) terjedt, itt azonban északra fordult s a fordulópontnál az óbudai káptalan, Óbuda város és Örs határai érintkeznek egymással. Örsnek eredetileg több tulajdonosa volt, mert egyik részét illetően a visegrádi apát 1352-től kezdődően perben állott a garamszentbenedeki apáttal (Esztergomi kápt. levtára Lad.40. fasc. 4. nr. 4.), minthogy pedig az óbudaiak elleni perben a garamszentbenedeki apát A^olt érdekelve, ennek birtokrészét kebelezhették be lassan az óbudaiak. Örs közvetlen szomszédja Solymár volt, melynek várát II. Ulászló király 1496. november 1-én azon indokolással szerezte meg Ráskai Balázs főkamarástól, hogy az Buda közvetlen közelében fekszik s kiválóan alkalmas az uralkodói fáradalmak kipihe-nésére (in vicinitate civitatis nostre Budensis tani in amoeno oportunoque loco, ut cum nos propter curas et solicitudines immensas, quibus nonnunquam fatigamur, fastidium Bude ceperit, possimus semper pro recreati-one et solatio eo decedere). Maga Solymár község nem tartozott a várhoz, mert 1511. május 26-án Zempleki Tamásné ottani birtokairól rendelkezett s ezzel kapcsolatosan az Óbudához tartozó Örs szőlőhegyen fekvő birtokáról is megemlékezett."

ÓBUDA ŐRS VÁRA A PÉTERHEGYEN

Őrs telepe és vára Ürömmel és Óbuda városával közvetlen határos, és a Pilisborosjenő és Óbudára vezető nagy út Őrs területére vezet, erről szólnak okleveleink, és ez a terület az a hegy, amit napjainkban Péterhegynek hívunk. Gárdonyi helyrajzi leírásai pontosan ráillenek arra a területre, ahol komoly épület alapokat találtunk. Világosan látható a műholdas nézettel is, hogy az okleveles leírások pontosak, és Óbuda városától tényleg nyugatra van Őrs! És Óbuda Őrs valójában is a Péterhegyen található, Óbuda városa és Solymár vára között, ez ügyben is igazak az oklevelek. Így tehát a Csúcshegy közelében a Hármashatárhegy oldalában biztosan nem Óbuda Őrs telepe található, hiszen ott semmilyen várat nem találtak a feltárások során, csupán azt tudták igazolni a régészek, hogy egy régóta lakott területről van szó!

ÓBUDA ÉS SOLYMÁR KÖZT ŐRS

"1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisz-szák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak neve-zett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy utón halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán uj földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két uj földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, majd kelet felé visszajut az első határponthoz.
Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336."

ÓBUDA ŐRS SZEREPE

A Felkis térképpel kapcsolatosan korábban is írtam már erről. Ott is kifejtettem már, hogy Óbuda város bevezető útjait őrizte Óbuda Őrs vára és települése, és ezek az utak napjainkban is Ürömnél találhatóak. Két zöld lovassal jelöltem az utak helyét a műholdas képen. Óbuda városának "Bécsi Útja" a régi római út, míg az Új Esztergomi út a

Nagykevély déli oldalában halad teraszosan felfalazva, mégpedig a Péterhegy irányában is a völgy felé. Az Esztergomi út valós helyének megírásával pedig egyben megcáfoltam a történész dogmákat. Óbuda Őrs várából tökéletesen ráláttak az összes bevezető útra, és egyben ellenőrizhették azokat, mielőtt még a főváros határát elérték volna az azon közlekedők.

ÓBUDA VÁROS ÉS ŐRHEGY A FEHÉRHEGY FELŐL NÉZVE

A név önmagában is utal az őrző szerepére a településnek. Ugyanezt feltételezhetjük Üröm és Fedemes nevével kapcsolatban is, ha boncolni kezdjük a szavakat ŐR és FED tagokra lehet bontani a neveket, és ezen ősi törzsi telepek földrajzi elhelyezkedésükben is tökéletesen megfelelnek a nevüknek. Örem neve nem a kőbányászattal kapcsolatos, hiszen ez a név már az ezerkétszázas években használatos volt, így a település azt nem a kőfejtő dunai sváboktól kapta. A Fehérhegyen lévő őrző-védő feladatokat ellátó Besenyő telep FED-EMES is megér egy misét, illetve Blogbejegyzést a későbbiekben.

És a végére nézzünk pár képet a területről...