ÓBUDA VÁROS KIKÖTŐJE

1595. A MAGYAROK MENEKÍTÉSE, BÁRTFAI FELIRATOZÁSÁVAL

Ahogy olvasgatok az oklevelek közt, az határozza meg, hogy miről fogok írni, ami a fejemben összeáll az eddig elolvasott oklevelekből, és hadmérnöki látképekből, az egyezések nem véletlenek. Most is egy ilyet fogok megmutatni, ami cáfolja a történészek elképzeléseit és mindazt amit ma tanítanak, és egyben cáfolja Noszlopi Németh Péter elgondolásait az Óbudára vonatkozó oklevelekkel kapcsolatban. Az oklevelekben szereplő helyrajzi leírások pontos földrajzi azonosítása eredményezi azt, hogy a korábbi téves és alapjában hibás elképzeléseket el is felejthetjük, illetve immár a helyén kezelhetjük. Tehát a mai Császárfürdő területe, mint Felhévíz-történész dogma, és a szamarak hegyének környéke, mint képzeletbeli "Buda" a helyére kerül ugyanoda, a téveszmék című polcra és mappába.             
                                                                            Egyed Zoltán

ÓBUDA-SZIGETI APÁCÁK PERE

1510. A nádor ítélete a nyulakszigeti apáczáknak a budai káptalan és ó-budai apáczák elleni perében, kik az okból, „mert a hévízgyüjtö, vagyis azon hely a budai felhévízeknél, mely a szentléleki kórház alatt  a hegytövében van, régi idő óta a felperesek és más a hévizek lefolyásához épített malmokhoz tartozott, az apáczák mégis nem elégedvén meg egy kerékkel malmukban, mely nevezett tó végén, a kórház kertje és széleinek aljában a Duna felé, az országút mellett, épen a tó kikötője alatt feküdt, kettőt akartak felállítani, nemcsak a régi földalatti vízgyűjtőket, s a malmukra régóta járó vizet, hanem más, régóta felperesek malmához és tavához tartozó forrásokat is hosszában széliében felásatván, malmukra hajtottak“ ; a kérdéses tónak előbbi állapotába való visszahelyezésében és mint pervesztes felek az okozott károkért 200 frt. bírságban lettek elmarasztalva. 

 AZ OKLEVÉLHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNÉSZ TÉVESZMÉK

NEM FELHÉVÍZ!

Egyetlen hiteles térképen sem szerepel a Császár-fürdő környéke, Felhévíznek jelölve! Történészeink ezt a malomtavat a Császár fürdőnél, ma malom-tónak hívott barlangtóval mossák egybe, mert a történetírók fixa ideája  az volt, hogy a mai Buda vára az a IV. Béla által épített  Pest-hegyi Buda, és Felhévíznek ezért valahol a Császár-fürdő környékén kéne lennie. Ez azonban nincs és sosem volt így, csak ezt a kényszerképzetet akarták idáig is, mint téves helyrajzi történelmet erőltetni hivatalosan. Fontana látképén délről tekintünk észak felé. Teljesen tisztán látható, hogy a Császár-malom környéke nem Szentháromság mezővárosa! A halastó vize ellátja a Császármalmot és a  Császár-fürdőt is vízzel. Azonban sem királyi, sem egyházi épületek, melyek az okleveleinkben szerepelnek, itt nincsenek, és sosem voltak! Kubinyi

András Budafelhévíz topográfiája tulajdonképpen itt már csúnyán meg is bukik, hiszen a Császárfürdő környéke sosem volt Felhévíz, az ugyanis a Pesthegyi-Sicambria-Óbudához(Alt Ofen 1595 előtti), a városhoz tartozott, annak része volt, és semmi köze a mai Buda várához, amit igazából Nev Ofennek hívtak. De hagyjuk a történészek téveszméit, nézzünk inkább előre, és vizsgáljuk meg a valós helyszínt!

A SZIGETI APÁCÁK MALOMTAVA A VALÓS HELYSZÍN

MTA CSFK

Egy olyan tavat kell tehát találnunk, ami " hegytövében, Duna felé, az ország út mellett van". És ennek a tónak kikötője is van, tehát nagyon lényeges megállapítás, hogy a tónál a hajókkal ki tudtak kötni. Azért is kezdtem el írni ezt a bejegyzést, mert sok helyrajzi vonatkozás szerepel ezen oklevélben. Az adatok valós földrajzi helyén azonosítva kiegészítik és egyben igazolják egymást! A legfelső nyitóképünkön az óbudai polgárok menekítését láthatjuk az 1595 évben. A kép eredeti feliratán, a Csillaghegy tetején a felirat ALT OFEN-Óbuda, a háttérben pedig a mai Buda várát NEV OFEN-Új Buda névvel jelölték. Korábban is tisztában voltam vele, hogy a drasztikus Duna szabályozás előtti időkben, a Duna a nyugati hegyek lábát mosta. Ez egyébként egyben egy fizikai erőhatás, amit Corolois erőnek hívnak. A föld északi féltekéjén egy északról-délre tartó folyó, esetünkben a Duna, a nyugati partot pusztítja, és a keleti partot építi. Ez látható az MTA CSFK vízrajzi rekonstrukciós térképén. És látható rajta az a belső-nyugati meder is, amit a hadmérnöki rajzok is mutatnak, Óbuda város látképein, a ma Csillagnak hívott hegy aljában.

BÉKÁSMEGYER 1802. KÉPRÉSZLET. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • S 11 Kamarai térképek (1747-1882)

Itt tulajdonképpen ugyanazt a területet látjuk felülnézetből, ahol az óbudai jobbágyszöktetés megtörtént. Magas vízállásról a Pest-hegy(Csillaghegy) bővizű meleg és hideg vizű forrásai gondoskodtak, tehát be tudtak hajózni egészen a hegy aljáig. A képünkön látható tó előtti beugró résznél lehetett anno a kikötő. A Csillaghegy északkeleti oldalán, ugyanott egy meredek út és egyben a védelmi funkciót ellátó szegélyfal fut fel a hegyoldalba. Napjainkban ezt a tavat, Gőtés-tónak hívják, és még most is a hegy forrásai táplálják vizét.

És ha a helyrajzi azonosítások nem lennének elegendőek, olvassuk el szépen, hogy mi a Békásmegyerhez tartozó térkép leírása: Malomtó ! Na-ugye-ugye, ilyen véletlen nincs!

És mivel nem csak kitartó, hanem alapos is vagyok abban, amit csinálok(mások szerint fanatikus), így mutatok még egy igazolást. Tessék a részletekre figyelni! Milyen ez a tó, a hegytövében? HÉVÍZGYŰJTŐ ! Az igazolás tehát arra, hogy vizsgált tavunk, a Gőtés tó valóban az a tó, amiről Óbuda városának Felhévíz helyrajzára vonatkozó oklevelek szólnak, a későbbi térképeken megtalálható.
 

WARMES WASSER MÜHLE -MELEG-VIZŰ MALOM

Meleg vizű patakmalom, hévízgyűjtő tó és kikötő a tó előtt, és felette a préposti vár a keleti oldalon, és kirélynéi vár a hegyoldalban. Óbuda városának az oklevelekben közölt helyrajzi adatai, a mai Csillaghegyről, a királyi Turul nemzettség nevét is adó Megyerről szólnak, és az ott található királyi várakról. Adok még egy forrást, ami azt bizonyítja, hogy ezek a hévízforrások itt működtek a hegyoldalban: Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam
Befejezésül pedig nézzük meg felülnézetből Megyer rév helyét, és a hőforrások környékét.

Egy korábbi írásomban, közöltem a vonatkozó oklevelet is. 

LÁSD:
                              Elég egyetlen oklevél ! 

Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.

A Képes Krónika vonatkozó képein is a Csillaghegyet láthatjuk, és a Megyer rév feletti hegyen lévő királyi palotákat

ÓBUDA WRS-ŐRS A FŐVÁROS TOPOGRÁFIÁJÁBAN

A SZENT MIKLÓS EGYHÁZ KÁPOLNÁJÁNAK OSZLOPFŐI ÉS TUMBÁJA

Mostanra jutottunk el odáig a terep és okleveles kutatásokkal egyetemben, hogy Óbuda WRS-ŐRS földrajzi helyét biztosan és pontosan tudjuk rögzíteni a térképen.

Minden oklevél, és napjaink műholdas látképei is azt az eredményt igazolják, amit most bemutatok kedves olvasóimnak is.                                  Egyed Zoltán Pajzsvivő

WRS-ŐRS HELYRAJZA

Akik olvasták a korábbi írásaimat az Óbudai Tényekről, történészeink Hamis Óbudájáról a Zichy főtéren, vagy a hivatali Esztergomi Utat, ami teljesen másképp értendő, esetleg a keresztes lovagvárat, amit hivatalból erőltetnek a Királynéi Várnak, akkor azok már sejthetik, hogy WRS azaz Óbuda Őrs valós helye is teljesen máshol található, mint ahogyan azt hivatalból előadják történészeink. Mielőtt értelmeznénk a X. századi település és maga a vár szerepét, nézzük meg az oklevelek helyrajzi vonatkozásait. A poén az, hogy egy történész tanulmányának az Óbudára és határjárásra vonatkozó írása teljesen téves, a már akkoriban létező téveszmék miatt, azonban Őrs leírásai és ténymegállapításai, pontosan megfelelnek Óbuda Őrs valós földrajzi helyének. Ez pediglen azért van így, mert az illető történész egyben levéltáros, aki így tisztában volt okleveleink helyrajzi vonatkozásaival.1914 és 1935 között vezetője volt a Fővárosi Levéltárnak, ahogy írja ezt a wikipedia is.

GÁRDONYI ALBERT ÓBUDA ÉS KÖRNYÉKE A KÖZÉPKORBAN.

"Óbuda nyugati határán állott Örs község, melynek földrajzi helyzetét a legvilágosabban a garamszentbenedeki apát 1363. február 22-i oklevele jelölte meg, amely oklevél szerint a nevezett község Óbuda és Solymár között terült el, de a sági konvent 1455. október 1-én kelt oklevelében (Esztergomi kápt. levtára I<ad. 40. fasc. 5. nr, 8.) is egészen azonos módon van a község földrajzi helyzete meg­jelölve. Örs eredetileg kizárólag a garamszent­benedeki apát birtoka volt, aki az óbudaiakkal harcban állott, mert azok az Őrshöz tartozó földeket (ad eandem villám Obudaurs perti­nentes) fegyveres erővel (manibus armatis) elfoglalták s maguk között felosztották. 1363. február 22-én ismét az ellen emelt óvást a nevezett apát, hogy Óbudaörs község lakosai szőlőiket az óbudaiaknak eladták, amiből arra kell következtetni, hogy az óbudaiak elállottak az erőszakos foglalástól s vásárlás útján igyekeztek megszerezni az óbudaörsi földeket. Ennek eredménye lehetett azután, hogy Örs község lassanként elnéptelenedett s Perényi Imre nádor 1510. január 15-i oklevelében már pusztaként van megnevezve. Ezt megelőzően az óbudai tanács 1490. január 15-i oklevelében úgy emlékszik meg az őrsi szőlőhegyről, mint amelyik Óbuda területéhez tartozik (quan-dam vineam in promontorio dicte civitatis Wrs vocati). Ebből arra kell következtetni, hogy idők folyamán sikerült Örs területének egyik részét Óbudához csatolni, a többi rész azonban tovább is megtartotta önállóságát, mert II. Lajos király 1524. október 8-i ok­levele szerint Óbuda város nyugati határa az esztergomi út mentén egészen Örsig (usque ad terram Eurs) terjedt, itt azonban északra fordult s a fordulópontnál az óbudai káptalan, Óbuda város és Örs határai érintkez­nek egymással. Örsnek eredetileg több tulaj­donosa volt, mert egyik részét illetően a viseg­rádi apát 1352-től kezdődően perben állott a garamszentbenedeki apáttal (Esztergomi kápt. levtára Lad.40. fasc. 4. nr. 4.), minthogy pedig az óbudaiak elleni perben a garamszent­benedeki apát A^olt érdekelve, ennek birtok­részét kebelezhették be lassan az óbudaiak. Örs közvetlen szomszédja Solymár volt, melynek várát II. Ulászló király 1496. november 1-én azon indokolással szerezte meg Ráskai Balázs főkamarástól, hogy az Buda közvetlen közelében fekszik s kiválóan alkalmas az uralkodói fáradalmak kipihe-nésére (in vicinitate civitatis nostre Budensis tani in amoeno oportunoque loco, ut cum nos propter curas et solicitudines immensas, quibus nonnunquam fatigamur, fastidium Bude ceperit, possimus semper pro recreati-one et solatio eo decedere). Maga Solymár község nem tartozott a várhoz, mert 1511. május 26-án Zempleki Tamásné ottani birto­kairól rendelkezett s ezzel kapcsolatosan az Óbudához tartozó Örs szőlőhegyen fekvő birtokáról is megemlékezett."

ÓBUDA ŐRS VÁRA A PÉTERHEGYEN

Őrs telepe és vára Ürömmel és Óbuda városával közvetlen határos, és a Pilisborosjenő és Óbudára vezető nagy út Őrs területére vezet, erről szólnak okleveleink, és ez a terület az a hegy, amit napjainkban Péterhegynek hívunk. Gárdonyi helyrajzi leírásai pontosan ráillenek arra a területre, ahol komoly épület alapokat találtunk. Világosan látható a műholdas nézettel is, hogy az okleveles leírások pontosak, és Óbuda városától tényleg nyugatra van Őrs! És Óbuda Őrs valójában is a Péterhegyen található, Óbuda városa és Solymár vára között, ez ügyben is igazak az oklevelek. Így tehát a Csúcshegy közelében a Hármashatárhegy oldalában biztosan nem Óbuda Őrs telepe található, hiszen ott semmilyen várat nem találtak a feltárások során, csupán azt tudták igazolni a régészek, hogy egy régóta lakott területről van szó!

ÓBUDA ÉS SOLYMÁR KÖZT ŐRS

"1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisz-szák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy ut mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak neve-zett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy utón halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi földhatárjeltől a budai ut mellett dél felé földhatárjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai ut Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán uj földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két uj földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, majd kelet felé visszajut az első határponthoz.
Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., Bártfai Szabó 336."

 ÓBUDA ŐRS SZEREPE

A Felkis térképpel kapcsolatosan korábban is írtam már erről.  Ott is kifejtettem már, hogy Óbuda város bevezető útjait őrizte Óbuda Őrs vára és települése, és ezek az utak napjainkban is Ürömnél találhatóak. Két zöld lovassal jelöltem az utak helyét a műholdas képen. Óbuda városának "Bécsi Útja" a régi római út, míg az Új Esztergomi út a

Nagykevély déli oldalában halad teraszosan felfalazva, mégpedig a Péterhegy irányában is a völgy felé. Az Esztergomi út valós helyének megírásával pedig egyben megcáfoltam a történész dogmákat.  Óbuda Őrs várából tökéletesen ráláttak az összes bevezető útra, és egyben ellenőrizhették azokat, mielőtt még a főváros határát elérték volna az azon közlekedők.

 

ÓBUDA VÁROS ÉS ŐRHEGY A FEHÉRHEGY FELŐL NÉZVE

A név önmagában is utal az őrző szerepére a településnek. Ugyanezt feltételezhetjük Üröm és Fedemes nevével kapcsolatban is, ha boncolni kezdjük a szavakat ŐR és FED tagokra lehet bontani a neveket, és ezen ősi törzsi telepek földrajzi elhelyezkedésükben is tökéletesen megfelelnek a nevüknek. Örem neve nem a kőbányászattal kapcsolatos, hiszen ez a név már az ezerkétszázas években használatos volt, így a település azt nem a kőfejtő dunai sváboktól kapta. A Fehérhegyen lévő őrző-védő feladatokat ellátó Besenyő telep FED-EMES is megér egy misét, illetve Blogbejegyzést a későbbiekben.

És a végére nézzünk pár képet a területről...

 

A HEGY OLDALFALA

 A VÁR FALAI A FÖLDBEN

OFNER BERG OWMPERG AZAZ BUDA HEGYE

A KÁPOLNA KRIPTÁJÁNAK TUMBÁJA

VÁRÁROK

BIMBÓS-LEVELES OSZLOPFŐ XI.SZÁZAD

SICAMBRIA-ATTILA VÁROSA NAPJAINKBAN IS LÁTHATÓ !

SICAMBRIA-ATTILA VÁROSA 

 

 

NAPJAINKBAN IS LÁTHATÓ !

ÓBUDAI KIRÁLYNÉI VÁROS TÉRKÉPEN

KNEIDINGER 1778

Jogosan szegezhetné nekem bárki a kérdést-hogyha egyáltalán foglalkozna a hivatalos oldaltól bárki is az Óbuda problémával napjainkban-hogy hol ábrázolták azokat az objektumokat térképen, amit az Óbudáról készült látképeken látunk.Jó, persze ezt a kérdést azért nem teszik fel nekem a hivatalos oldal magukat félistennek képzelő "szakértői", mert hát ugye akkor el kéne ismerniük, hogy az óbudai metszetek a valóságot ábrázolják. Könnyebb nekik ostoba hazugságokat összehordani "bulvár" ábrázolásokról, ahogy Laszlovszky prof is tette a TTE videójában. Nem kell bajlódni az igazsággal, inkább mutogatják a bambáknak a Zichyék főterét és hivatalból  kamuzzák oda a középkori Óbuda városát. Pedig ahogy már sokak számára kiderült, a Zichyék térképet hamisítottak és hozzá határjárást, egy olyan területre, ami sosem volt az ő tulajdonuk. A legdurvább pedig az, hogy ez a hamisítás képezi napjainkban is az óbudai történelem alapjait! Frankón mondom komolyan foglalkoztat a gondolat, hogy ezt a sztorit eladom egy hollywoodi producernek, had röhögjön az egész világ a mi

ÓBUDA VÁROSA

történészeinken! Tuti sokszoros Oscar esélyes film lenne belőle, hiszen ez egyedülálló a világon, hogy egy ország saját történészei vágják teljesen tönkre a fővárosának a történelmét, és két várost és több várat is egyszerűen totál máshová azonosítanak. Ilyen nincs, és mégis van, de csak nálunk, ez olyan igazán magyaros történet. 
No-de térjünk vissza a témánkhoz, mert ez az oldal nem azért van, hogy a Dilettáns Történész Dogmákon mérgelődjek. Tehát azt a feladatot adtam magamnak, hogy kutassak fel egy olyan térképet a kutatott területemre, ahol az általam azonosított királynéi vár helye, vagy úgy egyáltalán, bármi egyéb-különös vagy szokatlan látható. 
Természetesen a húde-pontos és "mindentudó" Katonai Felmérési térképek semmit nem mutattak. De ez nem meglepő, mert a térkép készítésének idejében csak azt ábrázolták, amiről tényleg tudomásuk volt. Példaként-hogy ne menjünk messzire-a solymári vár helyén erdőt ábrázol az első katonai térkép. Tehát süket az a szöveg is, hogy ami ezeken nincs rajta, az nem is létezett. Az elgondolásom tulajdonképpen az volt, hogy az nem létezik, hogy semmi ne legyen rajta a későbbi térképeken, valami nyoma kell még legyen a széthordott Sicambria-Óbuda királynéi városának. Természetesen az óbudai hadmérnöki látképeken látott várak romjai ma is ott vannak a terepen, így a sziklába vájt királynéi vár-castrum jelzését is megleltem, térképen is. Az igazság makacs dolog, és ragaszkodik a tényekhez!     :)

PEST-HEGY (Csillaghegy) BUDA-VÁRAK 1595.

A középkori hadmérnöki látképek a kiválóan védhető Csillaghegy északi oldalát ábrázolják minden esetben Óbuda városaként. Ott található napjainkban is az óbudai prépostság, a királynéi vár és a prépostság területén álló egész Óbuda városa is.

Vizsgáljuk meg tehát közelebbről a kutatott területünket a Kneidinger térképen is!

KNEIDINGER 1778

Azt látjuk a térképen, hogy pontosan azon a területen van egy vitás határterület, ahol a hadmérnöki látképek szerint a sziklás szőlőhegy északi oldalában létezett királynéi Óbuda városát látjuk! Nem "különös" ez kedves olvasóim? A határvita oka és a peranyag tehát külön iratként valahol meg kell, hogy legyen... 

A VITATOTT TERÜLET 

A hegyoldal felé eső határvonal megegyezik a mai Árpádsávos turista úttal(ez vajon a véletlen műve? :-) A felső pedig szinte már a hegytetőn van, ezt onnan tudom, hogy a határjelző követ megtaláltam, ráadásul minden oldalon. Az északi hegyoldali rész volt az óbudai prépostság területe, és a középkori Óbuda városa, az ugyanis a prépostság területén jött létre, ezért készült az elválasztó határjárás 1355-ben. Ugyanezért vitatott ez a terület, mert Erzsébet királyné számára lett leválasztva, és Békásmegyer részéből is leválasztásra került a 14. században, és pontosan ezért nem tudják értelmezni, hogy ez a terület hova tartozik.
A teljesebb képhez szükségünk van Ewrym határjárására is.

A FÉLHÉVÍZI ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG ÉS ÓBUDA KIRÁLYNÉI VÁROSA 

A Kneidinger térképének vitatott területe, az a földterület, ami az óbudai prépostság mindenkori tulajdona, és Óbuda város valós földrajzi helye.

Ewrym-Üröm:

1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisz-szák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy út mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi föld-határjeltől a budai út mellett dél felé föld-határjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai út Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., 
Bártfai Szabó 336

 Pilisborosjenőn és Ürömön vezet keresztül az út Óbudára. Óbudaörs és Üröm határosak egymással! De Üröm határos Óbudával és ugyanakkor Megyerrel is!