MELEG VIZEK BIRODALMA-ATTILA VÁROSA-ETZELBURG-ÓBUDA

ELTŰNT VIZEK NYOMÁBAN

AQUADUCTUS A CSILLAGHEGYI RÓKAHEGY OLDALÁBAN

Dilich hadmérnök felnagyított Óbuda látképének részletén egy vízvezető kőmedret látunk a csillaghegyi Rókahegy oldalában, az Üröm felé futó fennsíkon.

A helytörténeti kutatásomban az oklevelek leírásai által a terepkutatásban az óbudai meleg vizeket is kerestem. Hiszen az óbudai Felhévíz közvetlen az óbudai Fehéregyház előtt fakadt. Super calidis aqua néven szerepel az oklevelekben,

ALVEUM LAPIDEUM CIVITATIS ATHILE REGIS

ahol az is tisztán elolvasható, hogy Óbuda városának a Duna fölé magasodó előhegyének keleti oldalában, Alba Ecclesia ajtaja előtt az épített kőmederben-alveum lapideum-folyó meleg víz az óbudai apácák malmát hajtja. Történészeink nagyon ostoba téveszméje az is, hogy ezeket a budai meleg vizeket a "Duna mentén" értelmezték al és fel Hévíznek. Az Árpád és középkori Felhévíz magasságban értendő a Pest-hegyi Budán, vagyis a mai Csillag-Puszta és Rókahegyen. És ez számomra már 2009-évben egyértelművé vállt. Ezért meg kellett keresnem az ugyanazon területen található alsó meleg vizek-Alhévíz fellelhető nyomait is, mármint, ami a 2010-es évekre megmaradt belőle.

KAPRINAI GYŰJTEMÉNY

Az okleveles gyűjtemény önmagában bizonyítja az állításaim pontosságát és helyességét! Az Óbuda Felhévíz területéről, a meleg-vizekről és egyben Árpád fejedelem sírhelyéről is szóló felvételeket itt lehet megtekinteni két részben,

ALBA ECCLESIA 1. 

                                        és               ALBA ECCLESIA 2

Sokat gondoltam arra a leírásra az ős-krónikánkból, mely erről a területről szól, valóban csodás lehetett egykor!

A CSILLAGHEGY LEÍRÁSA A TRÓJAI KIRÁLY IDEJÉBEN

TARIH-I ÜNGÜRÜSZ

MEGYER-ALHÉVÍZ

Sokan azzal a ténnyel sincsenek tisztában, hogy a Magyar nemzetség központi szálláshelye-hegye a mai Csillaghegy. Fel-hévíz- Super Calidis Aqua, ahol a város előhegyének tetején a Pannóniában legelsőként, 803-ban épült Szűz Mária prépostsági királyi templom állott a szakrális Korcan várával, korábban Etzelburg-tehát Szikán hegye, az a Rókahegy azaz Sicambria. Al-hévízként pedig az Árpád forráscsoport adja magát, lásd: Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)4. számScheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal

Melyből kiemelem a lényeget: "Tehát már a 19. sz. második felében ismert volt, hogy a csillaghegyi források felső-eocén mészkőből törnek fel közvetítő rétegeken keresztül. Horusitzky H. (1932) a terület felszíni vizeiről írt fejezetében kitért arra, hogy a Dunának egy mellékága az ún. Békásmegyeri Dunaág a források közelében húzódott, és elfolyó vizének befogadója volt. Szentes F. (1932) közölt helyszínrajza szerint a fürdő területén 5 forrás fakadt. Az akkori északi nagymedence körül az Árpád források törtek fel, de a medence fenéken is számos kisebb forrás volt észlelhető. A forrásoknál 1919-től kezdődően nagyarányú beruházások és átalakítások kezdődtek. Az Árpád II. forrást korszerűen foglalták és közlése szerint vízadó képessége 2300 l/min volt. Érdekessége ennek a forrásfoglalásnak, hogy forrásvízi (édesvízi) mészkövet tárt fel."

Meg kell jegyeznem egy nagyon fontos dolgot. Azt nem tudom, hogy Scheuer Gyula mennyiben vizsgálta meg azt a környezetet a gyakorlatban is, amiről ír ebben a tanulmányban. Viszont meggyőződésem szerint, teljesen biztos, hogy ezen források Árpád-kori és középkori működésével nem volt teljesen tisztában. Jó, okleveleket nyilván nem kutatott a területről. A bővebb környezetet, a Kevély hegy oldalában épített gátakat, tereptárgyakat, melyek a víz vezetésére szolgáltak, nem ismerte. És nem ír a Rókahegyen látható középkori vízvezető, kővel kirakott medrekről, és rekesztésekről sem. A Péterhegy tetején rakott kőmedret sem említi, mely azt valószínűsíti, hogy pár száz éve még a Péter és Rókahegy, illetve a Nagy-Kevély édesvízi mészkőtömbjéből is ömlött a víz bőséggel! 

Az erről szóló videót itt lehet megtekinteni:

  VÍZZÁRÓ GÁT A KEVÉLY-HEGYEN!

Az ipari objektum a Nagy-kevély oldalában, a vízelzáró gát szerepe több szempontból volt hasznos. Egyrészt, a felduzzasztott vizet a hegyoldal hosszában kialakított kohóknál hasznosították, másrészt az értékes földeket védték az áradástól. A hatalmas mészkőégető kemencék véleményem szerint egészen a 18. század első harmadáig működhettek. Ezek a vizek ugyanis körülbelül ekkor tűntek el.

FORRÁSSZENTÉLY ÉS KELTA KOCSISÍR

A csillaghegyi Árpád forráscsoportnál, feltételezhetően korábban forrásszentély is létezett. A kelta gazdag őslakos kocsisírját is az Árpád fürdő területén tárták fel, és ez nem véletlen. És itt le kell szögeznem valamit: a Csillaghegy nem Aquincum, semmilyen értelemben nem az, sem földrajzi, sem területi értelemben! Ne merészelje egyetlen régész-történész sem összemosni ezt a területet a rómaiak városával, Aquincummal! És még Lassányi Gábor, volt MRSZ elnök se ferdítse a római kori kelta kocsileletet rómainak, mert nem az! 

BUDAHÉVÍZ-SZEGÉNYFÜRDŐ A LUXUSLAKÓPARKBAN

Így találtam rá Vetus Buda külső részén egy olyan meleg víz kifolyásra, melyet nyilvánvalóan nem az úszómedencékkel ellátott luxuslakópark lakói élveztek. Örök hálám a Google Earth kifejlesztőinek, hogy műholdas térképen vissza tudok térni a múltba, és ezt meg tudom mutatni kedves olvasóimnak! Ha megtalálom az akkori fotóim, akkor idecsatolom.

A 2013-ÉVBEN MÁR KIALAKÍTOTT MEDENCE

Több alkalommal jártam ott, mert az akkor még gazos terület sűrű részén épített falakat is találtam.A meleg víz egy csövön érkezett a magasabb területről. Ezt használták ki azok az emberek, akik egy fóliával kibélelték a medencét. Ez az év és a következő pár év csapadékosabb volt. Véleményem szerint ez miatt tért vissza a meleg víz is ezen a területen.Aztán ismét szárazabb évek következtek, a medence nem is üzemelt. A csőből egy csepp víz sem csordogált már.

2016 ÉVBEN

A 2016. évben készült fotón még jó állapotban látható a szegények fürdőmedencéje.Természetesen a környezetet rendesen feltérképeztem. A hegyoldal másik oldalán állandó vízkifolyás tapasztalható, mely télen sem fagy be, és ezt a kis-patakot a mezőn egy víznyelő tünteti el. Így tér vissza újra a mélybe a feltörő meleg víz.

 

A MELEG-VIZEK ELŐBUKKANÁSA ÉS ÚTJUK

Idősebb környékbeli emberek beszámolója szerint itt korábban, az ürömi hegyoldalban két tó is volt, melyekben gyerekkorukban még fürödtek. Ezek lehettek a leírásokban szereplő Óbuda városi Kiraltawa. A csapadékosabb időszakban azonnal visszatért a mélyben lévő meleg víz, és felszínre tört! Még több csapadék, és Duna drasztikus vízszint emelkedésének következtében a Felső-Hévízek is talán újrafakadnának!

Ezek a hévforrások az Árpád-korban és a középkorban is gőzerővel működtek.A tavat valóban megtaláltam térképen. Ez az egykori tó, a kis összetákolt medence feletti részen, az ürömi kőbánya hegy felőli oldalán létezett. Itt valóban tó létezett korábban, helyes volt a helyrajzi beszámoló! A csillaghegyi Rókahegy vízrendszere olyan különlegesen összetett, mely új értelmezést kíván! További kutatásokra kell, hogy sarkalja a kutatásra kedvet érző hidrológusokat, akik nem csak a korábbi megállapításokat akarják másolni, hanem saját eredményekre is vágynak. 
 

                                                                                                     Egyed Zoltán

AL ÉS FEL-HÉVÍZ MŰHOLDAS KÉPEN

#felheviz  #obuda  #calidaaqua  #vetusbuda  #melegvíz  #alhéviz  #ewrym

ÓBUDAI KIRÁLYNÉI VÁROS TÉRKÉPEN

KNEIDINGER 1778

Jogosan szegezhetné nekem bárki a kérdést-hogyha egyáltalán foglalkozna a hivatalos oldaltól bárki is az Óbuda problémával napjainkban-hogy hol ábrázolták azokat az objektumokat térképen, amit az Óbudáról készült látképeken látunk.Jó, persze ezt a kérdést azért nem teszik fel nekem a hivatalos oldal magukat félistennek képzelő "szakértői", mert hát ugye akkor el kéne ismerniük, hogy az óbudai metszetek a valóságot ábrázolják. Könnyebb nekik ostoba hazugságokat összehordani "bulvár" ábrázolásokról, ahogy Laszlovszky prof is tette a TTE videójában. Nem kell bajlódni az igazsággal, inkább mutogatják a bambáknak a Zichyék főterét és hivatalból  kamuzzák oda a középkori Óbuda városát. Pedig ahogy már sokak számára kiderült, a Zichyék térképet hamisítottak és hozzá határjárást, egy olyan területre, ami sosem volt az ő tulajdonuk. A legdurvább pedig az, hogy ez a hamisítás képezi napjainkban is az óbudai történelem alapjait! Frankón mondom komolyan foglalkoztat a gondolat, hogy ezt a sztorit eladom egy hollywoodi producernek, had röhögjön az egész világ a mi

ÓBUDA VÁROSA

történészeinken! Tuti sokszoros Oscar esélyes film lenne belőle, hiszen ez egyedülálló a világon, hogy egy ország saját történészei vágják teljesen tönkre a fővárosának a történelmét, és két várost és több várat is egyszerűen totál máshová azonosítanak. Ilyen nincs, és mégis van, de csak nálunk, ez olyan igazán magyaros történet. 
No-de térjünk vissza a témánkhoz, mert ez az oldal nem azért van, hogy a Dilettáns Történész Dogmákon mérgelődjek. Tehát azt a feladatot adtam magamnak, hogy kutassak fel egy olyan térképet a kutatott területemre, ahol az általam azonosított királynéi vár helye, vagy úgy egyáltalán, bármi egyéb-különös vagy szokatlan látható. 
Természetesen a húde-pontos és "mindentudó" Katonai Felmérési térképek semmit nem mutattak. De ez nem meglepő, mert a térkép készítésének idejében csak azt ábrázolták, amiről tényleg tudomásuk volt. Példaként-hogy ne menjünk messzire-a solymári vár helyén erdőt ábrázol az első katonai térkép. Tehát süket az a szöveg is, hogy ami ezeken nincs rajta, az nem is létezett. Az elgondolásom tulajdonképpen az volt, hogy az nem létezik, hogy semmi ne legyen rajta a későbbi térképeken, valami nyoma kell még legyen a széthordott Sicambria-Óbuda királynéi városának. Természetesen az óbudai hadmérnöki látképeken látott várak romjai ma is ott vannak a terepen, így a sziklába vájt királynéi vár-castrum jelzését is megleltem, térképen is. Az igazság makacs dolog, és ragaszkodik a tényekhez!     :)

PEST-HEGY (Csillaghegy) BUDA-VÁRAK 1595.

A középkori hadmérnöki látképek a kiválóan védhető Csillaghegy északi oldalát ábrázolják minden esetben Óbuda városaként. Ott található napjainkban is az óbudai prépostság, a királynéi vár és a prépostság területén álló egész Óbuda városa is.

Vizsgáljuk meg tehát közelebbről a kutatott területünket a Kneidinger térképen is!

KNEIDINGER 1778

Azt látjuk a térképen, hogy pontosan azon a területen van egy vitás határterület, ahol a hadmérnöki látképek szerint a sziklás szőlőhegy északi oldalában létezett királynéi Óbuda városát látjuk! Nem "különös" ez kedves olvasóim? A határvita oka és a peranyag tehát külön iratként valahol meg kell, hogy legyen... 

A VITATOTT TERÜLET 

A hegyoldal felé eső határvonal megegyezik a mai Árpádsávos turista úttal(ez vajon a véletlen műve? :-) A felső pedig szinte már a hegytetőn van, ezt onnan tudom, hogy a határjelző követ megtaláltam, ráadásul minden oldalon. Az északi hegyoldali rész volt az óbudai prépostság területe, és a középkori Óbuda városa, az ugyanis a prépostság területén jött létre, ezért készült az elválasztó határjárás 1355-ben. Ugyanezért vitatott ez a terület, mert Erzsébet királyné számára lett leválasztva, és Békásmegyer részéből is leválasztásra került a 14. században, és pontosan ezért nem tudják értelmezni, hogy ez a terület hova tartozik.
A teljesebb képhez szükségünk van Ewrym határjárására is.

A FÉLHÉVÍZI ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG ÉS ÓBUDA KIRÁLYNÉI VÁROSA 

A Kneidinger térképének vitatott területe, az a földterület, ami az óbudai prépostság mindenkori tulajdona, és Óbuda város valós földrajzi helye.

Ewrym-Üröm:

1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisz-szák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy út mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi föld-határjeltől a budai út mellett dél felé föld-határjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai út Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., 
Bártfai Szabó 336

 Pilisborosjenőn és Ürömön vezet keresztül az út Óbudára. Óbudaörs és Üröm határosak egymással! De Üröm határos Óbudával és ugyanakkor Megyerrel is!

AZ ESZTERGOMI NAGY ÚT - VIA MAGNA STRIGONIENSIS

AQUINCUM PEDIG SZIGETEN !

Az esztergomi nagy út legkeletibb vége, az ősi Megyer régi révhelye. 

Ma Csillag-hegynek hívják!

 A Duna belső, hajózható medre a nyugati hegyek oldalában volt a középkorban, ami a dunai hajóhad kikötőjeként is működött. Ugyanott a meredek hegyoldalban és a belső Duna parton vízimalmok léteztek. A ma Óbudának ismert terület pedig csak egy homoksziget volt, a sok közül. Jenew révje üzemelt ott, az óbudai apácák birtokának második nagy központja, a kerepes hajósokkal. A Duna vízállása határozta meg az életet ezen a területen, éppen úgy, ahogy a Pilis vízbősége miatt kellett az utakat a hegyek gerincén végigvezetni. Ezt a természeti környezet adta helyzetet ki is használták rendesen! Száraz-vámot szedtek több ponton, és a királynéi vár-ma Üröm hegy- bejáratánál is Szent Jakabon-ma Csillag hegy alja. Pontosan ott, ahol Megyer révje vezetett, ezért (is) létezett a Sicamber főváros ugyanazon helyen, a természet adta lehetőségeket kihasználva.

Csak a butuska szemellenzős foteltörténészek gondolják azt, hogy a terepkutatással nem tudunk manapság még komoly eredményeket elérni. Jelenleg már minden lehetőség a kezünkben van, hogy a bevezető utak helyzetét, és az egykori objektumok helyét is azonosítani tudjuk!

VESTIGIA ANTIQUA VIA STRIGONIENSIS MAGNA 
OLIM DICTA !

ÉS HOL VANNAK NAPJAINKBAN EZEK AZ UTAK?

ANTIQUA STRIGONIENSIS ÉS ÚJ ESZTERGOMI ÚT KELETRŐL NÉZVE.