MELEG VIZEK BIRODALMA-ATTILA VÁROSA-ETZELBURG-ÓBUDA

ELTŰNT VIZEK NYOMÁBAN

AQUADUCTUS A CSILLAGHEGYI RÓKAHEGY OLDALÁBAN

Dilich hadmérnök felnagyított Óbuda látképének részletén egy vízvezető kőmedret látunk a csillaghegyi Rókahegy oldalában, az Üröm felé futó fennsíkon.

A helytörténeti kutatásomban az oklevelek leírásai által a terepkutatásban az óbudai meleg vizeket is kerestem. Hiszen az óbudai Felhévíz közvetlen az óbudai Fehéregyház előtt fakadt. Super calidis aqua néven szerepel az oklevelekben,

ALVEUM LAPIDEUM CIVITATIS ATHILE REGIS

ahol az is tisztán elolvasható, hogy Óbuda városának a Duna fölé magasodó előhegyének keleti oldalában, Alba Ecclesia ajtaja előtt az épített kőmederben-alveum lapideum-folyó meleg víz az óbudai apácák malmát hajtja. Történészeink nagyon ostoba téveszméje az is, hogy ezeket a budai meleg vizeket a "Duna mentén" értelmezték al és fel Hévíznek. Az Árpád és középkori Felhévíz magasságban értendő a Pest-hegyi Budán, vagyis a mai Csillag-Puszta és Rókahegyen. És ez számomra már 2009-évben egyértelművé vállt. Ezért meg kellett keresnem az ugyanazon területen található alsó meleg vizek-Alhévíz fellelhető nyomait is, mármint, ami a 2010-es évekre megmaradt belőle.

KAPRINAI GYŰJTEMÉNY

Az okleveles gyűjtemény önmagában bizonyítja az állításaim pontosságát és helyességét! Az Óbuda Felhévíz területéről, a meleg-vizekről és egyben Árpád fejedelem sírhelyéről is szóló felvételeket itt lehet megtekinteni két részben,

ALBA ECCLESIA 1. 

                                        és               ALBA ECCLESIA 2

Sokat gondoltam arra a leírásra az ős-krónikánkból, mely erről a területről szól, valóban csodás lehetett egykor!

A CSILLAGHEGY LEÍRÁSA A TRÓJAI KIRÁLY IDEJÉBEN

TARIH-I ÜNGÜRÜSZ

MEGYER-ALHÉVÍZ

Sokan azzal a ténnyel sincsenek tisztában, hogy a Magyar nemzetség központi szálláshelye-hegye a mai Csillaghegy. Fel-hévíz- Super Calidis Aqua, ahol a város előhegyének tetején a Pannóniában legelsőként, 803-ban épült Szűz Mária prépostsági királyi templom állott a szakrális Korcan várával, korábban Etzelburg-tehát Szikán hegye, az a Rókahegy azaz Sicambria. Al-hévízként pedig az Árpád forráscsoport adja magát, lásd: Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)4. számScheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal

Melyből kiemelem a lényeget: "Tehát már a 19. sz. második felében ismert volt, hogy a csillaghegyi források felső-eocén mészkőből törnek fel közvetítő rétegeken keresztül. Horusitzky H. (1932) a terület felszíni vizeiről írt fejezetében kitért arra, hogy a Dunának egy mellékága az ún. Békásmegyeri Dunaág a források közelében húzódott, és elfolyó vizének befogadója volt. Szentes F. (1932) közölt helyszínrajza szerint a fürdő területén 5 forrás fakadt. Az akkori északi nagymedence körül az Árpád források törtek fel, de a medence fenéken is számos kisebb forrás volt észlelhető. A forrásoknál 1919-től kezdődően nagyarányú beruházások és átalakítások kezdődtek. Az Árpád II. forrást korszerűen foglalták és közlése szerint vízadó képessége 2300 l/min volt. Érdekessége ennek a forrásfoglalásnak, hogy forrásvízi (édesvízi) mészkövet tárt fel."

Meg kell jegyeznem egy nagyon fontos dolgot. Azt nem tudom, hogy Scheuer Gyula mennyiben vizsgálta meg azt a környezetet a gyakorlatban is, amiről ír ebben a tanulmányban. Viszont meggyőződésem szerint, teljesen biztos, hogy ezen források Árpád-kori és középkori működésével nem volt teljesen tisztában. Jó, okleveleket nyilván nem kutatott a területről. A bővebb környezetet, a Kevély hegy oldalában épített gátakat, tereptárgyakat, melyek a víz vezetésére szolgáltak, nem ismerte. És nem ír a Rókahegyen látható középkori vízvezető, kővel kirakott medrekről, és rekesztésekről sem. A Péterhegy tetején rakott kőmedret sem említi, mely azt valószínűsíti, hogy pár száz éve még a Péter és Rókahegy, illetve a Nagy-Kevély édesvízi mészkőtömbjéből is ömlött a víz bőséggel! 

Az erről szóló videót itt lehet megtekinteni:

  VÍZZÁRÓ GÁT A KEVÉLY-HEGYEN!

Az ipari objektum a Nagy-kevély oldalában, a vízelzáró gát szerepe több szempontból volt hasznos. Egyrészt, a felduzzasztott vizet a hegyoldal hosszában kialakított kohóknál hasznosították, másrészt az értékes földeket védték az áradástól. A hatalmas mészkőégető kemencék véleményem szerint egészen a 18. század első harmadáig működhettek. Ezek a vizek ugyanis körülbelül ekkor tűntek el.

FORRÁSSZENTÉLY ÉS KELTA KOCSISÍR

A csillaghegyi Árpád forráscsoportnál, feltételezhetően korábban forrásszentély is létezett. A kelta gazdag őslakos kocsisírját is az Árpád fürdő területén tárták fel, és ez nem véletlen. És itt le kell szögeznem valamit: a Csillaghegy nem Aquincum, semmilyen értelemben nem az, sem földrajzi, sem területi értelemben! Ne merészelje egyetlen régész-történész sem összemosni ezt a területet a rómaiak városával, Aquincummal! És még Lassányi Gábor, volt MRSZ elnök se ferdítse a római kori kelta kocsileletet rómainak, mert nem az! 

BUDAHÉVÍZ-SZEGÉNYFÜRDŐ A LUXUSLAKÓPARKBAN

Így találtam rá Vetus Buda külső részén egy olyan meleg víz kifolyásra, melyet nyilvánvalóan nem az úszómedencékkel ellátott luxuslakópark lakói élveztek. Örök hálám a Google Earth kifejlesztőinek, hogy műholdas térképen vissza tudok térni a múltba, és ezt meg tudom mutatni kedves olvasóimnak! Ha megtalálom az akkori fotóim, akkor idecsatolom.

A 2013-ÉVBEN MÁR KIALAKÍTOTT MEDENCE

Több alkalommal jártam ott, mert az akkor még gazos terület sűrű részén épített falakat is találtam.A meleg víz egy csövön érkezett a magasabb területről. Ezt használták ki azok az emberek, akik egy fóliával kibélelték a medencét. Ez az év és a következő pár év csapadékosabb volt. Véleményem szerint ez miatt tért vissza a meleg víz is ezen a területen.Aztán ismét szárazabb évek következtek, a medence nem is üzemelt. A csőből egy csepp víz sem csordogált már.

2016 ÉVBEN

A 2016. évben készült fotón még jó állapotban látható a szegények fürdőmedencéje.Természetesen a környezetet rendesen feltérképeztem. A hegyoldal másik oldalán állandó vízkifolyás tapasztalható, mely télen sem fagy be, és ezt a kis-patakot a mezőn egy víznyelő tünteti el. Így tér vissza újra a mélybe a feltörő meleg víz.

 

A MELEG-VIZEK ELŐBUKKANÁSA ÉS ÚTJUK

Idősebb környékbeli emberek beszámolója szerint itt korábban, az ürömi hegyoldalban két tó is volt, melyekben gyerekkorukban még fürödtek. Ezek lehettek a leírásokban szereplő Óbuda városi Kiraltawa. A csapadékosabb időszakban azonnal visszatért a mélyben lévő meleg víz, és felszínre tört! Még több csapadék, és Duna drasztikus vízszint emelkedésének következtében a Felső-Hévízek is talán újrafakadnának!

Ezek a hévforrások az Árpád-korban és a középkorban is gőzerővel működtek.A tavat valóban megtaláltam térképen. Ez az egykori tó, a kis összetákolt medence feletti részen, az ürömi kőbánya hegy felőli oldalán létezett. Itt valóban tó létezett korábban, helyes volt a helyrajzi beszámoló! A csillaghegyi Rókahegy vízrendszere olyan különlegesen összetett, mely új értelmezést kíván! További kutatásokra kell, hogy sarkalja a kutatásra kedvet érző hidrológusokat, akik nem csak a korábbi megállapításokat akarják másolni, hanem saját eredményekre is vágynak. 
 

                                                                                                     Egyed Zoltán

AL ÉS FEL-HÉVÍZ MŰHOLDAS KÉPEN

#felheviz  #obuda  #calidaaqua  #vetusbuda  #melegvíz  #alhéviz  #ewrym

ÓBUDA VÁROS KIKÖTŐJE

1595. A MAGYAROK MENEKÍTÉSE, BÁRTFAI FELIRATOZÁSÁVAL

Ahogy olvasgatok az oklevelek közt, az határozza meg, hogy miről fogok írni, ami a fejemben összeáll az eddig elolvasott oklevelekből, és hadmérnöki látképekből, az egyezések nem véletlenek. Most is egy ilyet fogok megmutatni, ami cáfolja a történészek elképzeléseit és mindazt amit ma tanítanak, és egyben cáfolja Noszlopi Németh Péter elgondolásait az Óbudára vonatkozó oklevelekkel kapcsolatban. Az oklevelekben szereplő helyrajzi leírások pontos földrajzi azonosítása eredményezi azt, hogy a korábbi téves és alapjában hibás elképzeléseket el is felejthetjük, illetve immár a helyén kezelhetjük. Tehát a mai Császárfürdő területe, mint Felhévíz-történész dogma, és a szamarak hegyének környéke, mint képzeletbeli "Buda" a helyére kerül ugyanoda, a téveszmék című polcra és mappába.             
                                                                            Egyed Zoltán

ÓBUDA-SZIGETI APÁCÁK PERE

1510. A nádor ítélete a nyulakszigeti apáczáknak a budai káptalan és ó-budai apáczák elleni perében, kik az okból, „mert a hévízgyüjtö, vagyis azon hely a budai felhévízeknél, mely a szentléleki kórház alatt  a hegytövében van, régi idő óta a felperesek és más a hévizek lefolyásához épített malmokhoz tartozott, az apáczák mégis nem elégedvén meg egy kerékkel malmukban, mely nevezett tó végén, a kórház kertje és széleinek aljában a Duna felé, az országút mellett, épen a tó kikötője alatt feküdt, kettőt akartak felállítani, nemcsak a régi földalatti vízgyűjtőket, s a malmukra régóta járó vizet, hanem más, régóta felperesek malmához és tavához tartozó forrásokat is hosszában széliében felásatván, malmukra hajtottak“ ; a kérdéses tónak előbbi állapotába való visszahelyezésében és mint pervesztes felek az okozott károkért 200 frt. bírságban lettek elmarasztalva. 

 AZ OKLEVÉLHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNÉSZ TÉVESZMÉK

NEM FELHÉVÍZ!

Egyetlen hiteles térképen sem szerepel a Császár-fürdő környéke, Felhévíznek jelölve! Történészeink ezt a malomtavat a Császár fürdőnél, ma malom-tónak hívott barlangtóval mossák egybe, mert a történetírók fixa ideája  az volt, hogy a mai Buda vára az a IV. Béla által épített  Pest-hegyi Buda, és Felhévíznek ezért valahol a Császár-fürdő környékén kéne lennie. Ez azonban nincs és sosem volt így, csak ezt a kényszerképzetet akarták idáig is, mint téves helyrajzi történelmet erőltetni hivatalosan. Fontana látképén délről tekintünk észak felé. Teljesen tisztán látható, hogy a Császár-malom környéke nem Szentháromság mezővárosa! A halastó vize ellátja a Császármalmot és a  Császár-fürdőt is vízzel. Azonban sem királyi, sem egyházi épületek, melyek az okleveleinkben szerepelnek, itt nincsenek, és sosem voltak! Kubinyi

András Budafelhévíz topográfiája tulajdonképpen itt már csúnyán meg is bukik, hiszen a Császárfürdő környéke sosem volt Felhévíz, az ugyanis a Pesthegyi-Sicambria-Óbudához(Alt Ofen 1595 előtti), a városhoz tartozott, annak része volt, és semmi köze a mai Buda várához, amit igazából Nev Ofennek hívtak. De hagyjuk a történészek téveszméit, nézzünk inkább előre, és vizsgáljuk meg a valós helyszínt!

A SZIGETI APÁCÁK MALOMTAVA A VALÓS HELYSZÍN

MTA CSFK

Egy olyan tavat kell tehát találnunk, ami " hegytövében, Duna felé, az ország út mellett van". És ennek a tónak kikötője is van, tehát nagyon lényeges megállapítás, hogy a tónál a hajókkal ki tudtak kötni. Azért is kezdtem el írni ezt a bejegyzést, mert sok helyrajzi vonatkozás szerepel ezen oklevélben. Az adatok valós földrajzi helyén azonosítva kiegészítik és egyben igazolják egymást! A legfelső nyitóképünkön az óbudai polgárok menekítését láthatjuk az 1595 évben. A kép eredeti feliratán, a Csillaghegy tetején a felirat ALT OFEN-Óbuda, a háttérben pedig a mai Buda várát NEV OFEN-Új Buda névvel jelölték. Korábban is tisztában voltam vele, hogy a drasztikus Duna szabályozás előtti időkben, a Duna a nyugati hegyek lábát mosta. Ez egyébként egyben egy fizikai erőhatás, amit Corolois erőnek hívnak. A föld északi féltekéjén egy északról-délre tartó folyó, esetünkben a Duna, a nyugati partot pusztítja, és a keleti partot építi. Ez látható az MTA CSFK vízrajzi rekonstrukciós térképén. És látható rajta az a belső-nyugati meder is, amit a hadmérnöki rajzok is mutatnak, Óbuda város látképein, a ma Csillagnak hívott hegy aljában.

BÉKÁSMEGYER 1802. KÉPRÉSZLET. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • S 11 Kamarai térképek (1747-1882)

Itt tulajdonképpen ugyanazt a területet látjuk felülnézetből, ahol az óbudai jobbágyszöktetés megtörtént. Magas vízállásról a Pest-hegy(Csillaghegy) bővizű meleg és hideg vizű forrásai gondoskodtak, tehát be tudtak hajózni egészen a hegy aljáig. A képünkön látható tó előtti beugró résznél lehetett anno a kikötő. A Csillaghegy északkeleti oldalán, ugyanott egy meredek út és egyben a védelmi funkciót ellátó szegélyfal fut fel a hegyoldalba. Napjainkban ezt a tavat, Gőtés-tónak hívják, és még most is a hegy forrásai táplálják vizét.

És ha a helyrajzi azonosítások nem lennének elegendőek, olvassuk el szépen, hogy mi a Békásmegyerhez tartozó térkép leírása: Malomtó ! Na-ugye-ugye, ilyen véletlen nincs!

És mivel nem csak kitartó, hanem alapos is vagyok abban, amit csinálok(mások szerint fanatikus), így mutatok még egy igazolást. Tessék a részletekre figyelni! Milyen ez a tó, a hegytövében? HÉVÍZGYŰJTŐ ! Az igazolás tehát arra, hogy vizsgált tavunk, a Gőtés tó valóban az a tó, amiről Óbuda városának Felhévíz helyrajzára vonatkozó oklevelek szólnak, a későbbi térképeken megtalálható.
 

WARMES WASSER MÜHLE -MELEG-VIZŰ MALOM

Meleg vizű patakmalom, hévízgyűjtő tó és kikötő a tó előtt, és felette a préposti vár a keleti oldalon, és kirélynéi vár a hegyoldalban. Óbuda városának az oklevelekben közölt helyrajzi adatai, a mai Csillaghegyről, a királyi Turul nemzettség nevét is adó Megyerről szólnak, és az ott található királyi várakról. Adok még egy forrást, ami azt bizonyítja, hogy ezek a hévízforrások itt működtek a hegyoldalban: Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam
Befejezésül pedig nézzük meg felülnézetből Megyer rév helyét, és a hőforrások környékét.

Egy korábbi írásomban, közöltem a vonatkozó oklevelet is. 

LÁSD:
                              Elég egyetlen oklevél ! 

Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.

A Képes Krónika vonatkozó képein is a Csillaghegyet láthatjuk, és a Megyer rév feletti hegyen lévő királyi palotákat