ÓBUDA VÁROS KIKÖTŐJE

1595. A MAGYAROK MENEKÍTÉSE, BÁRTFAI FELIRATOZÁSÁVAL

Ahogy olvasgatok az oklevelek közt, az határozza meg, hogy miről fogok írni, ami a fejemben összeáll az eddig elolvasott oklevelekből, és hadmérnöki látképekből, az egyezések nem véletlenek. Most is egy ilyet fogok megmutatni, ami cáfolja a történészek elképzeléseit és mindazt amit ma tanítanak, és egyben cáfolja Noszlopi Németh Péter elgondolásait az Óbudára vonatkozó oklevelekkel kapcsolatban. Az oklevelekben szereplő helyrajzi leírások pontos földrajzi azonosítása eredményezi azt, hogy a korábbi téves és alapjában hibás elképzeléseket el is felejthetjük, illetve immár a helyén kezelhetjük. Tehát a mai Császárfürdő területe, mint Felhévíz-történész dogma, és a szamarak hegyének környéke, mint képzeletbeli "Buda" a helyére kerül ugyanoda, a téveszmék című polcra és mappába.             
                                                                            Egyed Zoltán

ÓBUDA-SZIGETI APÁCÁK PERE

1510. A nádor ítélete a nyulakszigeti apáczáknak a budai káptalan és ó-budai apáczák elleni perében, kik az okból, „mert a hévízgyüjtö, vagyis azon hely a budai felhévízeknél, mely a szentléleki kórház alatt  a hegytövében van, régi idő óta a felperesek és más a hévizek lefolyásához épített malmokhoz tartozott, az apáczák mégis nem elégedvén meg egy kerékkel malmukban, mely nevezett tó végén, a kórház kertje és széleinek aljában a Duna felé, az országút mellett, épen a tó kikötője alatt feküdt, kettőt akartak felállítani, nemcsak a régi földalatti vízgyűjtőket, s a malmukra régóta járó vizet, hanem más, régóta felperesek malmához és tavához tartozó forrásokat is hosszában széliében felásatván, malmukra hajtottak“ ; a kérdéses tónak előbbi állapotába való visszahelyezésében és mint pervesztes felek az okozott károkért 200 frt. bírságban lettek elmarasztalva. 

 AZ OKLEVÉLHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRTÉNÉSZ TÉVESZMÉK

NEM FELHÉVÍZ!

Egyetlen hiteles térképen sem szerepel a Császár-fürdő környéke, Felhévíznek jelölve! Történészeink ezt a malomtavat a Császár fürdőnél, ma malom-tónak hívott barlangtóval mossák egybe, mert a történetírók fixa ideája  az volt, hogy a mai Buda vára az a IV. Béla által épített  Pest-hegyi Buda, és Felhévíznek ezért valahol a Császár-fürdő környékén kéne lennie. Ez azonban nincs és sosem volt így, csak ezt a kényszerképzetet akarták idáig is, mint téves helyrajzi történelmet erőltetni hivatalosan. Fontana látképén délről tekintünk észak felé. Teljesen tisztán látható, hogy a Császár-malom környéke nem Szentháromság mezővárosa! A halastó vize ellátja a Császármalmot és a  Császár-fürdőt is vízzel. Azonban sem királyi, sem egyházi épületek, melyek az okleveleinkben szerepelnek, itt nincsenek, és sosem voltak! Kubinyi

András Budafelhévíz topográfiája tulajdonképpen itt már csúnyán meg is bukik, hiszen a Császárfürdő környéke sosem volt Felhévíz, az ugyanis a Pesthegyi-Sicambria-Óbudához(Alt Ofen 1595 előtti), a városhoz tartozott, annak része volt, és semmi köze a mai Buda várához, amit igazából Nev Ofennek hívtak. De hagyjuk a történészek téveszméit, nézzünk inkább előre, és vizsgáljuk meg a valós helyszínt!

A SZIGETI APÁCÁK MALOMTAVA A VALÓS HELYSZÍN

MTA CSFK

Egy olyan tavat kell tehát találnunk, ami " hegytövében, Duna felé, az ország út mellett van". És ennek a tónak kikötője is van, tehát nagyon lényeges megállapítás, hogy a tónál a hajókkal ki tudtak kötni. Azért is kezdtem el írni ezt a bejegyzést, mert sok helyrajzi vonatkozás szerepel ezen oklevélben. Az adatok valós földrajzi helyén azonosítva kiegészítik és egyben igazolják egymást! A legfelső nyitóképünkön az óbudai polgárok menekítését láthatjuk az 1595 évben. A kép eredeti feliratán, a Csillaghegy tetején a felirat ALT OFEN-Óbuda, a háttérben pedig a mai Buda várát NEV OFEN-Új Buda névvel jelölték. Korábban is tisztában voltam vele, hogy a drasztikus Duna szabályozás előtti időkben, a Duna a nyugati hegyek lábát mosta. Ez egyébként egyben egy fizikai erőhatás, amit Corolois erőnek hívnak. A föld északi féltekéjén egy északról-délre tartó folyó, esetünkben a Duna, a nyugati partot pusztítja, és a keleti partot építi. Ez látható az MTA CSFK vízrajzi rekonstrukciós térképén. És látható rajta az a belső-nyugati meder is, amit a hadmérnöki rajzok is mutatnak, Óbuda város látképein, a ma Csillagnak hívott hegy aljában.

BÉKÁSMEGYER 1802. KÉPRÉSZLET. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára • S 11 Kamarai térképek (1747-1882)

Itt tulajdonképpen ugyanazt a területet látjuk felülnézetből, ahol az óbudai jobbágyszöktetés megtörtént. Magas vízállásról a Pest-hegy(Csillaghegy) bővizű meleg és hideg vizű forrásai gondoskodtak, tehát be tudtak hajózni egészen a hegy aljáig. A képünkön látható tó előtti beugró résznél lehetett anno a kikötő. A Csillaghegy északkeleti oldalán, ugyanott egy meredek út és egyben a védelmi funkciót ellátó szegélyfal fut fel a hegyoldalba. Napjainkban ezt a tavat, Gőtés-tónak hívják, és még most is a hegy forrásai táplálják vizét.

És ha a helyrajzi azonosítások nem lennének elegendőek, olvassuk el szépen, hogy mi a Békásmegyerhez tartozó térkép leírása: Malomtó ! Na-ugye-ugye, ilyen véletlen nincs!

És mivel nem csak kitartó, hanem alapos is vagyok abban, amit csinálok(mások szerint fanatikus), így mutatok még egy igazolást. Tessék a részletekre figyelni! Milyen ez a tó, a hegytövében? HÉVÍZGYŰJTŐ ! Az igazolás tehát arra, hogy vizsgált tavunk, a Gőtés tó valóban az a tó, amiről Óbuda városának Felhévíz helyrajzára vonatkozó oklevelek szólnak, a későbbi térképeken megtalálható.
 

WARMES WASSER MÜHLE -MELEG-VIZŰ MALOM

Meleg vizű patakmalom, hévízgyűjtő tó és kikötő a tó előtt, és felette a préposti vár a keleti oldalon, és kirélynéi vár a hegyoldalban. Óbuda városának az oklevelekben közölt helyrajzi adatai, a mai Csillaghegyről, a királyi Turul nemzettség nevét is adó Megyerről szólnak, és az ott található királyi várakról. Adok még egy forrást, ami azt bizonyítja, hogy ezek a hévízforrások itt működtek a hegyoldalban: Aquas Calidas sita in Meger iuxta Budam
Befejezésül pedig nézzük meg felülnézetből Megyer rév helyét, és a hőforrások környékét.

Egy korábbi írásomban, közöltem a vonatkozó oklevelet is. 

LÁSD:
                              Elég egyetlen oklevél ! 

Regeszta: László király bizonyítja, hogy egyrészt néhány hívének az óbudai, a Bold. Szűz tiszteletére emelt apáca-klastrom érdekében tett kérésére, másrészt a Bold. Szűz iránti tiszteletből, minden királyi jogát, mely őt a budai Felhévíz vizeken, nyugat felől a Fehér-egyház irányában lévő malomban megillette, amelynek a békés birtokában voltak az óbudai apácák eddig is, annak minden tartozékával új adomány címén a nevezett apácáknak, következésképp az ottani klastromnak adományozta örök tulajdonul. - A szöveg alatt pecsét helye. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio domini regis.

A Képes Krónika vonatkozó képein is a Csillaghegyet láthatjuk, és a Megyer rév feletti hegyen lévő királyi palotákat