2015. augusztus 31., hétfő

AZ ESZTERGOMI NAGY ÚT - VIA MAGNA STRIGONIENSIS


AQUINCUM PEDIG SZIGETEN !


Az esztergomi nagy út legkeletibb vége, az ősi Megyer régi révhelye. 
Ma Csillag-hegynek hívják!



 A Duna belső, hajózható medre a nyugati hegyek oldalában volt a középkorban, ami a dunai hajóhad kikötőjeként is működött. Ugyanott a meredek hegyoldalban és a belső Duna parton vízimalmok léteztek. A ma Óbudának ismert terület pedig csak egy homoksziget volt, a sok közül. Jenew révje üzemelt ott, az óbudai apácák birtokának második nagy központja, a kerepes hajósokkal. A Duna vízállása határozta meg az életet ezen a területen, éppen úgy, ahogy a Pilis vízbősége miatt kellett az utakat a hegyek gerincén végigvezetni. Ezt a természeti környezet adta helyzetet ki is használták rendesen! Száraz-vámot szedtek több ponton, és a királynéi vár-ma Üröm hegy- bejáratánál is Szent Jakabon-ma Csillag hegy alja. Pontosan ott, ahol Megyer révje vezetett, ezért (is) létezett a Sicamber főváros ugyanazon helyen, a természet adta lehetőségeket kihasználva.



Csak a butuska szemellenzős foteltörténészek gondolják azt, hogy a terepkutatással nem tudunk manapság még komoly eredményeket elérni. Jelenleg már minden lehetőség a kezünkben van, hogy a bevezető utak helyzetét, és az egykori objektumok helyét is azonosítani tudjuk!


VESTIGIA ANTIQUA VIA STRIGONIENSIS MAGNA 
OLIM DICTA !

ÉS HOL VANNAK NAPJAINKBAN EZEK AZ UTAK?

ANTIQUA STRIGONIENSIS ÉS ÚJ ESZTERGOMI ÚT KELETRŐL NÉZVE.