SICAMBRIA-ATTILA VÁROSA NAPJAINKBAN IS LÁTHATÓ !

SICAMBRIA-ATTILA VÁROSA 

 

 

NAPJAINKBAN IS LÁTHATÓ !

ÓBUDAI KIRÁLYNÉI VÁROS TÉRKÉPEN

KNEIDINGER 1778

Jogosan szegezhetné nekem bárki a kérdést-hogyha egyáltalán foglalkozna a hivatalos oldaltól bárki is az Óbuda problémával napjainkban-hogy hol ábrázolták azokat az objektumokat térképen, amit az Óbudáról készült látképeken látunk.Jó, persze ezt a kérdést azért nem teszik fel nekem a hivatalos oldal magukat félistennek képzelő "szakértői", mert hát ugye akkor el kéne ismerniük, hogy az óbudai metszetek a valóságot ábrázolják. Könnyebb nekik ostoba hazugságokat összehordani "bulvár" ábrázolásokról, ahogy Laszlovszky prof is tette a TTE videójában. Nem kell bajlódni az igazsággal, inkább mutogatják a bambáknak a Zichyék főterét és hivatalból  kamuzzák oda a középkori Óbuda városát. Pedig ahogy már sokak számára kiderült, a Zichyék térképet hamisítottak és hozzá határjárást, egy olyan területre, ami sosem volt az ő tulajdonuk. A legdurvább pedig az, hogy ez a hamisítás képezi napjainkban is az óbudai történelem alapjait! Frankón mondom komolyan foglalkoztat a gondolat, hogy ezt a sztorit eladom egy hollywoodi producernek, had röhögjön az egész világ a mi

ÓBUDA VÁROSA

történészeinken! Tuti sokszoros Oscar esélyes film lenne belőle, hiszen ez egyedülálló a világon, hogy egy ország saját történészei vágják teljesen tönkre a fővárosának a történelmét, és két várost és több várat is egyszerűen totál máshová azonosítanak. Ilyen nincs, és mégis van, de csak nálunk, ez olyan igazán magyaros történet. 
No-de térjünk vissza a témánkhoz, mert ez az oldal nem azért van, hogy a Dilettáns Történész Dogmákon mérgelődjek. Tehát azt a feladatot adtam magamnak, hogy kutassak fel egy olyan térképet a kutatott területemre, ahol az általam azonosított királynéi vár helye, vagy úgy egyáltalán, bármi egyéb-különös vagy szokatlan látható. 
Természetesen a húde-pontos és "mindentudó" Katonai Felmérési térképek semmit nem mutattak. De ez nem meglepő, mert a térkép készítésének idejében csak azt ábrázolták, amiről tényleg tudomásuk volt. Példaként-hogy ne menjünk messzire-a solymári vár helyén erdőt ábrázol az első katonai térkép. Tehát süket az a szöveg is, hogy ami ezeken nincs rajta, az nem is létezett. Az elgondolásom tulajdonképpen az volt, hogy az nem létezik, hogy semmi ne legyen rajta a későbbi térképeken, valami nyoma kell még legyen a széthordott Sicambria-Óbuda királynéi városának. Természetesen az óbudai hadmérnöki látképeken látott várak romjai ma is ott vannak a terepen, így a sziklába vájt királynéi vár-castrum jelzését is megleltem, térképen is. Az igazság makacs dolog, és ragaszkodik a tényekhez!     :)

PEST-HEGY (Csillaghegy) BUDA-VÁRAK 1595.

A középkori hadmérnöki látképek a kiválóan védhető Csillaghegy északi oldalát ábrázolják minden esetben Óbuda városaként. Ott található napjainkban is az óbudai prépostság, a királynéi vár és a prépostság területén álló egész Óbuda városa is.

Vizsgáljuk meg tehát közelebbről a kutatott területünket a Kneidinger térképen is!

KNEIDINGER 1778

Azt látjuk a térképen, hogy pontosan azon a területen van egy vitás határterület, ahol a hadmérnöki látképek szerint a sziklás szőlőhegy északi oldalában létezett királynéi Óbuda városát látjuk! Nem "különös" ez kedves olvasóim? A határvita oka és a peranyag tehát külön iratként valahol meg kell, hogy legyen... 

A VITATOTT TERÜLET 

A hegyoldal felé eső határvonal megegyezik a mai Árpádsávos turista úttal(ez vajon a véletlen műve? :-) A felső pedig szinte már a hegytetőn van, ezt onnan tudom, hogy a határjelző követ megtaláltam, ráadásul minden oldalon. Az északi hegyoldali rész volt az óbudai prépostság területe, és a középkori Óbuda városa, az ugyanis a prépostság területén jött létre, ezért készült az elválasztó határjárás 1355-ben. Ugyanezért vitatott ez a terület, mert Erzsébet királyné számára lett leválasztva, és Békásmegyer részéből is leválasztásra került a 14. században, és pontosan ezért nem tudják értelmezni, hogy ez a terület hova tartozik.
A teljesebb képhez szükségünk van Ewrym határjárására is.

A FÉLHÉVÍZI ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG ÉS ÓBUDA KIRÁLYNÉI VÁROSA 

A Kneidinger térképének vitatott területe, az a földterület, ami az óbudai prépostság mindenkori tulajdona, és Óbuda város valós földrajzi helye.

Ewrym-Üröm:

1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisz-szák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy út mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi föld-határjeltől a budai út mellett dél felé föld-határjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai út Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.

Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281., 
Bártfai Szabó 336

 Pilisborosjenőn és Ürömön vezet keresztül az út Óbudára. Óbudaörs és Üröm határosak egymással! De Üröm határos Óbudával és ugyanakkor Megyerrel is!

ÓBUDA VÁROS SZIGETEI

  A "KIS SZIGET" PONTOS FÖLDRAJZI HELYMEGHATÁROZÁSA

Ahogy a háttérben látható Blockberget és mai Buda városát látjuk, úgy látjuk a vele szemben lévő Antiqua Pest városát is. Már ebből a három pontból meghatározható maga a nézőpont, és természetesen meghatározható az is, hogy Óbuda város a képen is jól kivehető objektumai hol léteztek valójában. Dillich hadmérnök rajza nem felülnézeti, ezért most még nem tudom 3D-ben a műholdas képen pontosan rögzíteni. Ezért úgy gondoltam, hogy a kis sziget helyét találom meg, méghozzá úgy, hogy egy hivatalosan is elfogadott térképen találom meg a helyét, és aztán ezt a térképet rakom össze a műholdas képpel. Az elgondolásom az volt, hogy ha a képünkön a rajzoló ilyen látványosan megörökítette számunkra, akkor annak a kis szigetnek a mai mocsáros környékén ott kell lennie valahol, és a későbbi térképeken is nyoma kell legyen az egykori nagyon vizes környezet miatt.

Nem kellett sokáig kutakodnom:

Charten von dem ka[mmer]al Markt Alt-Ofen und dem Dorf Békás... [S 11 - No. 830:69.]

Kneidinger 1778-as mezőgazdasági térképének ugyanazon a területén van a kis-sziget, ahová Dillich is ábrázolta. Hozzátenném még azt is, hogy még a sziget formája is ugyanaz, mindkét képen megegyezik. Ennek a ténynek sem fog örülni a Laszlovszky, a Kanyóról nem is beszélve, na de ez legyen az ő bajuk.

A MŰHOLDAS KÉPÁTFEDÉS

Innentől fogva már csak az  az egy dolgunk van, hogy a Kneidinger térképét szépen a műholdas vonalakkal összehozzuk. Egyébként, hogy mindezt manapság nagyon gyorsan és egyszerűen meg tudjuk oldani, az csak azért lehetséges, mert Kneidinger térképei a Zichyék Óbudájának a határait ábrázolják-és NEM AZ EREDETI ÓBUDÁÉT !

A fedőképet halványítva aztán pontosan megkapjuk, hogy hol ez a sziget. Jártam is már ott, mert én szabad-szemmel találtam meg. A hidrológiai sajátosságok a víz lecsapolása után is nyomot hagytak a földrajzi környezeten. 

A térképen egyébként a helyt is bejelölhetjük egy a tetszésünk szerinti ikonnal, és így biztosak lehetünk benne, hogy nem csúszik el a fedőkép. A szélességi és hosszúsági koordinátákat azonnal mutatja a program. Ezért mondom én azt, hogy a történész dogmák elbuktak, Óbuda várossal kapcsolatban győzött a tudomány! A vaskalapos maradi és primitív történészi téveszmék pedig landolnak a kukában, ahová valók.

A fedőkép ikonját kipipálva aztán megkapjuk az eredeti környezetet, a pontos földrajzi helyét a kis-szigetnek és egyben a nagynak is. Így tovább haladva minden egyes objektum-romemlék a nagy szigeten is megtalálható-pontos helyrajza azonosítható. Mondok is egy példát azonnal, a piros jelölő pontunk felett a térképen egy kör alakú objektum látható a térképen 1778-ban! Ez az a polgárvárosi amfiteátrum, amit csak 1880-ban kezdenek el feltárni. A Dillich kép tehát pontos. A vízrajzi  helyzetről pedig egy rekonstrukciós ábra is tudósít.

A vízrajzi helyzet is a Dillich képek  valóságát mutatja, és nekem ad igazat. Ezen a képen is ugyanott látható a sziget. A számozást is elkövettem a térképen, így is  igazolva, hogy Sicambria-Óbuda városát megtaláltuk! 

A nagy kérdésem még az lenne, hogy a történészi ostobaság és nemtörődömség miatt, mi-minden tűnhetett el az egykori nagy sziget területéről? Mert amíg a római romokat igyekeztek védeni, addig a Boldogságos Szűz szigetének a magyar romemlékeit a lakótelep építéssel nyugodtan pusztították, azzal senki sem törődött.

Előkészületben: A Boldogságos Szűz Szigete Insula Beate Marie Virginis

2016. Földanya hava Egyed Zoltán Pajzsvivő.

KANDAY TERÜLETE AZ ÓBUDAI APÁCÁK BIRTOKA

ÓBUDA VÁROSÁNAK KISZOLGÁLÓ ŐSI TELEPEI

Hogy az igazi Óbuda váraihoz közelebb jussunk, a környező kiszolgáló telepek valós földrajzi helyével kell tisztába kerülnünk. Sok-sok év alatt megtanultam már, hogy csak az okleveleknek, és a terület sajátosságainak hihetek.

KANDE-KANDAY

Oklevelek elemzése

Kifaggatjuk az okleveleket, és figyelünk a részletekre. Kande település földrajzi helye ugyanis alapjában határozza meg Óbuda városának hollétét!

FORRÁSOK: MOL ARCANUM

• Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. Oklevélregeszták, 1002–1437. 

Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002 1599-ig*

* a könyvben található Pilisszántóra vonatkozó középkori oklevelek kivonatai

Rövidítések

Anj.= Anjoukori okmánytár I-VII. k., Ap.=apát, Ar.=arany, B.=birtok(ot), Br.birtok-rész, Budap. okl.=Budapest történetének okleveles emlékei I.k. Bp. 1936. Dl=Országos levéltár, diplomatikai osztály, É.=érsek, Fejér=Fejér Georgius-Codex diplomaticus, Frt.=forint, forintért, Gr.=gróf, Gyárfás=A jászkúnok története I-III.k, Hg.=herceg, K.=király, Knauz=Monumenta ecclesiae Strigoniensis I-II. A Ill.k. rövidítése Monum. eccl. Strig., Kvt.=konvent, Kpt.=káptalan, M.=márkáért, Ndr.=nádor, Ns.=nemes, Oszb.=Országbíró, P.=pápa, Pk.=püspök, Pr.=prépost, Szentpétery=Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Bp. 1923-, Vr.=vár, Veszpr. pks. okl.=A veszprémi püspökség római oklevéltára I-IV., Vs.:város, Wenzel=WenzeI G. Árpádkori új okmánytár I-XII. k.

1299- március 26. után. A budai kpt. bizonyítja, hogy a Boron pilismegyei b. miatt Domokos pilisi apát és Anyas fia Ders ispán közt folyó perben az apát a király ítélete alapján kulcsos (Claviger) János fráter, Pyrryn ispán, Kalászi, (de Kalwz) Lőrinc és Márton fia Jánossal, Keszei (de Kezw) András pilisi nemesekkel az esküt letette s a kpt. a b. határait megjáratta. A határ érinti a Boron mellett levő öreg kőoszlopot (római mérföldkövet), a boroni Szt. Márton egyház diófáját, erdei körtefát, a csorda útját (via gregis) Kwzapmagos hegyet, a Szántóról Budára vezető nagyutat, a rajta levő nagy kőoszlopot (mérföldkövet), a Boyontha patakot, egy nagy szilfát, Kandey falu határát. (Eredetileg Dl. 16746, Békefi R. - A pilisi apátság tört. I. 416, 429. 1) 157.**

** Ez az első írásos emlék, melyben Szántó „Zantou" nevével találkozunk.

A Szántóról Budára vezető nagy út, vagyis a Via Magna Strigoniensis az Esztergomi Nagy Út

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ADOMÁNYOZÁSA AZ ÓBUDAI AZ ÓBUDAI APÁCÁKNAK

VETUS BUDA

1355. március 29. Az esztergomi kpt. jelenti I. Lajos knak, hogy az óbudai klarisszákat be akarta iktatni Kanday pilismegyei birtokba, de a szigeti apácák ellentmondtak. Ez pedig a Kandé és Üröm közti határ miatt történt, amely érinti Kewel hegyet, Zerethnek helyet, Likaskw határjelt, erdőt és a Szántóról Budára vezető nagyutat. (Ered. Dl. 4719, Anj. VI. 279. 1.) 335.

1367. november 27. A váci kpt. jelenti Lajos knak, hogy november 19-én kelt parancsára Maróci (Marouch) Miklós kir. ember jelenlétében János olvasókanonok az óbudai klarisszák Kande és Üröm birtokai közt a határt megjáratta. Az oklevélhez csatolva XV. sz. kézírással a határ vonala, amely a Kande falu végén levő mérföldkőtől (meta lapidea) indult ki, érinti a szőlőket, Boront, a budai nagyútat, a nagy kővel (magnó lapide columpnari) megjelölt helyet, a Wayoncha birtokot és patakot, Kyralzantho birtokot, Kyraltavát, Captar hegyet Jenő és Kande közt, a Machkakő nevű nagykövet, Septer szőlőt, Kével hegyet, Kwago hegyet, Fidemes patakát a nagyút mellett, ahonnan kiindult. (Eredetije Dl. 5623, 1368-iki átirat 5639. A kpt. egy nappal előbb jelenti a Kalász és Megyer felé eső határ megjárását, amely Kalóz falut, szőlőket, a Jenőről Budára vezető utat, az Üröm és Wrs (ÓBUDA ŐRS )közti völgyet, Ewrynhegyet és Wrshegeet érinti. Hártya ered. 5624, Fejér IX. 4. 77. 1.) 388.

1370. április 26. Visegrád. I. Lajos k. előtt a Visegrád melletti Szent András-monostor apátja Imre, a monostor dézsmáját Chabyán és Zanthon 50 forintért bérbe adja Solda dictus István visegrádi polgárnak. (Papír ered. Körmenden, Acta antiqua.) 401.

1384. április 1. Buda. Mária kné Szántói Kolos fia Jakab, a királyi udvarnokok mesterének kérésének megengedi, hogy Wach pestmegyei birtokon hetenként csütörtökön vásárt tarthasson. (Hártya ered. a N. M. törzsgyűjt.) 441.

1393.  május 9. A váci kpt. bizonyítja, hogy Zsigmond k.-nak április 23-án Budán kelt parancsára Koplai Pál protonaturiushoz Gergely papot rendelvén, azon birtokrésznek amelyet a Szántó mellett élő szentkereszti pálosok az ő csabai (Chaby-a), az esztergomi kpt. pedig Kesztölc birtokához tartozónak állít, határait megjáratta és a peres részt két félre osztotta. Megjelentek István pálos perjel, a kpt. több tagja (felsorolva), Chew-i Saphar István fia János fia István. A peres birtokrész határai.

KURSZÁN VÁRA SICAMBRIÁBAN-ATILLA KIRÁLY VÁROSÁBAN ÓBUDÁN

Sicambria-Óbuda városa a Megyer- (Pest) hegyen létezett, Kurszán fejedelem vára pedig a város dél-keleti oldalán állt. Ezt látjuk a metszeten. Óbuda várai egyforma magasságban vannak a háttérben látható mai Buda várával ! Már csak ezért sem lehetnének ezek a mai főtér környékén, sem Pomázon vagy Pilismaróton és Budakalászon sem. Történészeink téveszméket gyártottak, és adnak elő napjainkban, és ugyanezt az önámítást csinálják a másik oldalon is nemzeti öntudatba révülve. Mindben az a közös, hogy állításukra nem rendelkeznek helymeghatározó oklevelek igazolásával sem. Kurszán fejedelem várának a római körcirkuszba erőltetéséről már elkészítettem egy blog oldalt, amit az idei terepkutatásaim eredményeivel kiegészítve folytatok ezzel az oldallal.

BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ KURSZÁN VÁR AZONOSÍTÁSA

1. Óbuda látképei hegyen ábrázolják a várakat: a préposti-királynéi, és Kurszán várát is.

A látképből már alapból megtudtuk, hogy maga a vár mely földrajzi területen található. Nézzük az okleveles forrásokat is! Pontos és minden kétséget kizáró, helymeghatározó adatokkal rendelkezünk a Kurszánvár környéki földek adás-vételéről. Ezért is érthetetlen, hogy történészeink miért nem tudták Sicambria-Atilla városa-Óbuda várait, és ezekkel együtt Kurszán fejedelem várának területét meghatározni.

Az 1332-es oklevél az óbudai földterületet a Dióskút helye alapján határozza meg!

MOL ARCANUM

DL-DF6136

Keltezés1373-08-24

Kiadó:SZEPESI JAKAB ORSZÁGBÍRÓ

Régi jelzetQ 332 / VBUDA 18 29
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (Q 332)Fennmaradási formaEredetiPecsétFüggőRegesztaBude. in festo b. Bartholomei ap. Scepus-i Jakab comes bizonyítja, hogy eléje járult Thomas dictus Zala, hospes de Veteri Buda, et domina Margareta, coniunx eius, filia videlicet Pauli filii Vydus de dicta Veteri Buda és bejelentették, hogy bizonyos szőlőjüket Óbuda területén, mely 26 holdat foglal magában és mely a budai káptalan oklevelének tanúsága szerint az említett úrnő apját, Vydus fia Pált vétel címén illette meg és az úrnőre atyai jogon szállt át, inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beate Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem, eladták a szőlő és birtokrész minden tartozékával 16 dénármárkáért a nevezett budai kolostornak és a benne Istennek szolgáló apácáknak, semmi jogot sem tartván fenn abban maguknak vagy utódaiknak. Eredeti, hártya, függőpecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta

2762 oklevél

2. AZ OKLEVELEK SZINTÉN HEGYTETŐN AZONOSÍTJÁK KURSZÁN VÁRÁT, UGYANOTT AHOL A LÁTKÉPEK IS !

Az oklevél tehát, amely Kurszán várának helymeghatározója,  szőlő-föld területről szól, amely a vártól a Boldogságos Szűz óbudai apácakolostoráig terjed. Már önmagában ez az okleveles tény is bizonyítja azt, hogy Óbuda várai-városa hegyen létezett, pontosan ott, ahol a látképek is ábrázolják! Ezért szólnak a város oklevelei szőlő földekről, és ugyanezért halad a nagy út az óbudai Fehéregyháza felé.

A szőlő földbirtok az óbudavári apácák tulajdona lett, abban a korszakban, amikor Erzsébet királyné az óbudai prépostság környékén szerzett területeket az apácáknak adományozza.

MOL ARCANUM

A földterület vételeken kívül, azonban van még helymeghatározó adatunk Kurszán váráról, mégpedig az esztergomi nagy út, a Magnam Viam(oklevél 6136.) és a Diós-Nussbrindl(oklevél 2762.) forrás! Az igazán ütős bizonyíték azonban az, hogy mindezt számunkra térképen is megörökítette az esztergomi hiteles földmérő !

FELKIS TÉRKÉPE A MAI DOMBORZATI TÉRKÉPPEL AZONOSÍTVA

Ez esetben ugyanazt a területet látjuk, amit korábban is, de most délről nézünk észak felé. Könnyen azonosíthatóak a domborzat alapján a hegyek, és maga a földrajzi terület is!

ÜRÖM HATÁRA MELLETT AZ ESZTERGOMI NAGY ÚT ÉS ALBA ECCLESIA !

A Felkis térképről megállapítható, hogy az esztergomi földmérő pontosan ábrázolta, és ugyanakkor nagyon ismerte a környéket. Az Üröm-hegy vonalát, a magasságát is úgy rajzolta, mintha ő már használta volna a Google Earth alkalmazást, és ez csak úgy lehetséges, ha már sokadjára járt ezen a környéken. Az utak megtalálását is neki köszönhetem.

• A régi-római esztergomi út Üröm területén keresztül érkezik térképünk látható részére
• Felkis 1778-ban tudta, hogy az óbudai Fehéregyháza hol található!
• A térkép ábrázolása, az utak elhelyezkedése, minden tekintetben megfelel Óbuda városának okleveleiben leírtakkal.
• Térképünk pontosan egyezik a mai domborzati térképpel

• A mogyorós forrás Fons Nussbrindl néven szerepel a térképen, az okleveles források szerint Kurszán várának dél-keleti oldalán volt.

3. A FELKIS TÉRKÉP UGYANOTT ÁBRÁZOLJA ATILLA VÁROSÁT, AHOL A LÁTKÉPEK ÉS OKLEVELEK IS !

Óbuda Fehéregyháza az Üröm-hegyen látható, ahol eredetileg a város is létezett.

FELKIS ANTOINE ÓBUDA TÉRKÉPE

KURSZÁN VÁRA MŰHOLDAS KÉPEN

KURSZÁN VÁRA A TEREPEN

Kurszán-vár tornyának romja napjainkban is látható.

PAZANDUK SZEREPE SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁNAK TOPOGRÁFIÁJÁBAN

Óbuda városával kapcsolatos határjárásainkban minden esetben ott szerepel Pazanduk illetve Pocserme(nik) neve csakúgy, mint ahogy Megyer, a Magyar nemzettség óbudai központja is. A Budapest Régiségei 14. (1945) évi kiadásában írja 

2. ÉRTESÍTŐ • Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban 573-589 (584. oldal)

Pazanduk már II. Endre király 1212. évi oklevelében a káptalani terület északi határaként van megjelölve (inde cum tribus villis, videlicet Megér et duabus villis Pazanduc participando vádit usque Danubium), I. Lajos király 1355. augusztus 26-i oklevelében azonban csupán Tebesere van északi határként feltüntetve, ahol a város területe Megyer határával érintkezik. Ez a Tebesere a budai káptalan 1283. évi oklevelének tanúsága szerint Pazanduk területén belül állott (in territorio ville Pazanduk Tebesere vocato) s szőlőkkel volt beültetve, mert a nevezett oklevélben több szőlőről történik megemlékezés. 1283. és 1355. között tehát Pazanduk sorsában lényeges változásnak kellett bekövetkeznie, amit teljesen megmagyaráz a felhévizi keresztesek 1347. április 5-i oklevele (Zichy oktár XII. k. 24—25. 11.), amely szerint Pazanduk eredetileg a felhévizi Szentlélekről elnevezett kórház tulajdona volt, de az idők folyamán az ottani szántóföldeket, szőlőket és réteket idegenek foglalták el. Az elfoglalt birtokok visszaszerzése reményében a keresztesek Pazandukot tíz évi használatra átengedték Becsei Tötös mesternek s csupán az ottani malmot, malomárkot és a mellette elterülő rétet tartották fenn a saját számukra. Úgy látszik, hogy elgondolásuk nem vált valóra, mert a továbbiakban csupán az ottani malommal és réttel kapcsolatosan szerepelt a kórház. A pazanduki malomra ugyanis IV. Béla király 1245. november 24-i oklevele alapján a margitszigeti premontreiek is jogot tartottak s mikor ebbe a pilisi cisztercita apátság malma mellett álló malomba (in villa Pazanduc vocata penes molendinum ecclesie de Plis) Hunyadi János 1452. szeptember 16-i oklevele szerint a premontreieket be akarták iktatni, a Szentlélekről elnevezett kórház rektora az ott ápolt szegények nevében (rector hospitalis SSpiritus de Calidis Aquis superioribus in persona pauperum in eodem existentium) ellenmondott. Említésreméltó még, hogy a pilisi cisztercita apátság IV. Béla király 1254. június 28-i oklevele alapján három malmot is bírt, de ezek nem Pazandukon, hanem a szomszédos Megyeren állottak (tria ttiolendina ad Aquas calidas sita in Megér juxta Budám). Ezzel szemben Megyeren soha nem volt malmuk a cisztercieknek s Pazandukon is csupán egyetlen malmukról történik említés. A premontreiek és a Szentlélek kórház közötti jogvita a premontreiek javára dőlt el, mert a budai káptalan 1458. július 15-i oklevele szerint ekkor már a premontreiek emeltek óvást pazanduki malmuk elfoglalása ellen, aminek azonban nem volt gyakorlati eredménye, mert a malom végül mégis csak a kórház tulajdonában maradt. Lassanként azután Pazanduk emlékezete is feledésbe ment s a budai tanács 1515. szeptember 24-i oklevele már Sicambriába helyezte a malmot (in campo Sicambrie) s Pilis vármegye 1516. február 11 -i oklevele szerint ez a malom a Sicambria vize felett állott. Ily módon lett Pazandukból Sicambria, melynek területére utóbb a budai káptalan tartott igényt, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a XVI. század elejére Pazandtik területe már Óbudához tartozott. Bonfini, Ranzanus és Oláh Miklós is azt a területet értették Sicambria elnevezés alatt, ahol hajdan Pazanduk állott. Bonfini szerint ugyanis (Decad I. libr. 1. pag. 17.) Óbuda felett (supra Veterem Budám) római város maradványai voltak láthatók, amely város az ifjabb nemzedék véleménye szerint Sicambria volt (Sicambriam juniores vocant). Azt írja tovább Bonfini, hogy mikor Óbudán (in hac Veteri Buda) Beatrix királyné palotájának az alapjait ásták, egy feliratos követ találtak, amelyen a »Legio Sicambrorum« felírás volt olvasható. Ez a palota a legújabban feltárt maradványok bizonysága szerint Pomáz mellett állott s Bonfini tévedésből helyezte Óbudára. Gárdonyi az utóbbit nem jól  tudja, írásában az akkor aktuális kutatások tévedéséről ír, hiszen a pomázi klissza dombon Vetus Pomáz vára állt!Tehát Bonfini tudta jól, a Sicambria feliratos köve is valós, hiszen olyan nincs, hogy 20 kőből 19 valós, és csak pont azaz 1 Sicambria feliratú kő a valótlan!
A romváros leírásában Ramzanus csaknem szószerint átvette a Bonfini szövegét s a romvárost ő is Sicambriának nevezte (Sicambria is locus vocitatur). Oláh Miklós 1533. január 14-Í levelében pedig annyira ment, hogy egyenesen Sicambriát használta fel Óbuda helyének a meghatározására (opidum Vetus Buda prope Sicambriam situm), mintha Sicambria ismertebb lett volna. Pazanduk északi szomszédja Kissing volt, 

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ TERÜLETVÁSÁRLÁSAI SICAMBRIA-ÓBUDÁN