MELEG VIZEK BIRODALMA-ATTILA VÁROSA-ETZELBURG-ÓBUDA

ELTŰNT VIZEK NYOMÁBAN

AQUADUCTUS A CSILLAGHEGYI RÓKAHEGY OLDALÁBAN

Dilich hadmérnök felnagyított Óbuda látképének részletén egy vízvezető kőmedret látunk a csillaghegyi Rókahegy oldalában, az Üröm felé futó fennsíkon.

A helytörténeti kutatásomban az oklevelek leírásai által a terepkutatásban az óbudai meleg vizeket is kerestem. Hiszen az óbudai Felhévíz közvetlen az óbudai Fehéregyház előtt fakadt. Super calidis aqua néven szerepel az oklevelekben,

ALVEUM LAPIDEUM CIVITATIS ATHILE REGIS

ahol az is tisztán elolvasható, hogy Óbuda városának a Duna fölé magasodó előhegyének keleti oldalában, Alba Ecclesia ajtaja előtt az épített kőmederben-alveum lapideum-folyó meleg víz az óbudai apácák malmát hajtja. Történészeink nagyon ostoba téveszméje az is, hogy ezeket a budai meleg vizeket a "Duna mentén" értelmezték al és fel Hévíznek. Az Árpád és középkori Felhévíz magasságban értendő a Pest-hegyi Budán, vagyis a mai Csillag-Puszta és Rókahegyen. És ez számomra már 2009-évben egyértelművé vállt. Ezért meg kellett keresnem az ugyanazon területen található alsó meleg vizek-Alhévíz fellelhető nyomait is, mármint, ami a 2010-es évekre megmaradt belőle.

KAPRINAI GYŰJTEMÉNY

Az okleveles gyűjtemény önmagában bizonyítja az állításaim pontosságát és helyességét! Az Óbuda Felhévíz területéről, a meleg-vizekről és egyben Árpád fejedelem sírhelyéről is szóló felvételeket itt lehet megtekinteni két részben,

ALBA ECCLESIA 1. 

                                        és               ALBA ECCLESIA 2

Sokat gondoltam arra a leírásra az ős-krónikánkból, mely erről a területről szól, valóban csodás lehetett egykor!

A CSILLAGHEGY LEÍRÁSA A TRÓJAI KIRÁLY IDEJÉBEN

TARIH-I ÜNGÜRÜSZ

MEGYER-ALHÉVÍZ

Sokan azzal a ténnyel sincsenek tisztában, hogy a Magyar nemzetség központi szálláshelye-hegye a mai Csillaghegy. Fel-hévíz- Super Calidis Aqua, ahol a város előhegyének tetején a Pannóniában legelsőként, 803-ban épült Szűz Mária prépostsági királyi templom állott a szakrális Korcan várával, korábban Etzelburg-tehát Szikán hegye, az a Rókahegy azaz Sicambria. Al-hévízként pedig az Árpád forráscsoport adja magát, lásd: Hidrológiai Közlöny 2006 (86. évfolyam)4. számScheuer Gyula: Az észak-budai (III. ker.) Üröm-hegy, Péter-hegy környéki pleisztocén paleo-hévforrások összehasonlító vízföldtani vizsgálata a maiakkal

Melyből kiemelem a lényeget: "Tehát már a 19. sz. második felében ismert volt, hogy a csillaghegyi források felső-eocén mészkőből törnek fel közvetítő rétegeken keresztül. Horusitzky H. (1932) a terület felszíni vizeiről írt fejezetében kitért arra, hogy a Dunának egy mellékága az ún. Békásmegyeri Dunaág a források közelében húzódott, és elfolyó vizének befogadója volt. Szentes F. (1932) közölt helyszínrajza szerint a fürdő területén 5 forrás fakadt. Az akkori északi nagymedence körül az Árpád források törtek fel, de a medence fenéken is számos kisebb forrás volt észlelhető. A forrásoknál 1919-től kezdődően nagyarányú beruházások és átalakítások kezdődtek. Az Árpád II. forrást korszerűen foglalták és közlése szerint vízadó képessége 2300 l/min volt. Érdekessége ennek a forrásfoglalásnak, hogy forrásvízi (édesvízi) mészkövet tárt fel."

Meg kell jegyeznem egy nagyon fontos dolgot. Azt nem tudom, hogy Scheuer Gyula mennyiben vizsgálta meg azt a környezetet a gyakorlatban is, amiről ír ebben a tanulmányban. Viszont meggyőződésem szerint, teljesen biztos, hogy ezen források Árpád-kori és középkori működésével nem volt teljesen tisztában. Jó, okleveleket nyilván nem kutatott a területről. A bővebb környezetet, a Kevély hegy oldalában épített gátakat, tereptárgyakat, melyek a víz vezetésére szolgáltak, nem ismerte. És nem ír a Rókahegyen látható középkori vízvezető, kővel kirakott medrekről, és rekesztésekről sem. A Péterhegy tetején rakott kőmedret sem említi, mely azt valószínűsíti, hogy pár száz éve még a Péter és Rókahegy, illetve a Nagy-Kevély édesvízi mészkőtömbjéből is ömlött a víz bőséggel! 

Az erről szóló videót itt lehet megtekinteni:

  VÍZZÁRÓ GÁT A KEVÉLY-HEGYEN!

Az ipari objektum a Nagy-kevély oldalában, a vízelzáró gát szerepe több szempontból volt hasznos. Egyrészt, a felduzzasztott vizet a hegyoldal hosszában kialakított kohóknál hasznosították, másrészt az értékes földeket védték az áradástól. A hatalmas mészkőégető kemencék véleményem szerint egészen a 18. század első harmadáig működhettek. Ezek a vizek ugyanis körülbelül ekkor tűntek el.

FORRÁSSZENTÉLY ÉS KELTA KOCSISÍR

A csillaghegyi Árpád forráscsoportnál, feltételezhetően korábban forrásszentély is létezett. A kelta gazdag őslakos kocsisírját is az Árpád fürdő területén tárták fel, és ez nem véletlen. És itt le kell szögeznem valamit: a Csillaghegy nem Aquincum, semmilyen értelemben nem az, sem földrajzi, sem területi értelemben! Ne merészelje egyetlen régész-történész sem összemosni ezt a területet a rómaiak városával, Aquincummal! És még Lassányi Gábor, volt MRSZ elnök se ferdítse a római kori kelta kocsileletet rómainak, mert nem az! 

BUDAHÉVÍZ-SZEGÉNYFÜRDŐ A LUXUSLAKÓPARKBAN

Így találtam rá Vetus Buda külső részén egy olyan meleg víz kifolyásra, melyet nyilvánvalóan nem az úszómedencékkel ellátott luxuslakópark lakói élveztek. Örök hálám a Google Earth kifejlesztőinek, hogy műholdas térképen vissza tudok térni a múltba, és ezt meg tudom mutatni kedves olvasóimnak! Ha megtalálom az akkori fotóim, akkor idecsatolom.

A 2013-ÉVBEN MÁR KIALAKÍTOTT MEDENCE

Több alkalommal jártam ott, mert az akkor még gazos terület sűrű részén épített falakat is találtam.A meleg víz egy csövön érkezett a magasabb területről. Ezt használták ki azok az emberek, akik egy fóliával kibélelték a medencét. Ez az év és a következő pár év csapadékosabb volt. Véleményem szerint ez miatt tért vissza a meleg víz is ezen a területen.Aztán ismét szárazabb évek következtek, a medence nem is üzemelt. A csőből egy csepp víz sem csordogált már.

2016 ÉVBEN

A 2016. évben készült fotón még jó állapotban látható a szegények fürdőmedencéje.Természetesen a környezetet rendesen feltérképeztem. A hegyoldal másik oldalán állandó vízkifolyás tapasztalható, mely télen sem fagy be, és ezt a kis-patakot a mezőn egy víznyelő tünteti el. Így tér vissza újra a mélybe a feltörő meleg víz.

 

A MELEG-VIZEK ELŐBUKKANÁSA ÉS ÚTJUK

Idősebb környékbeli emberek beszámolója szerint itt korábban, az ürömi hegyoldalban két tó is volt, melyekben gyerekkorukban még fürödtek. Ezek lehettek a leírásokban szereplő Óbuda városi Kiraltawa. A csapadékosabb időszakban azonnal visszatért a mélyben lévő meleg víz, és felszínre tört! Még több csapadék, és Duna drasztikus vízszint emelkedésének következtében a Felső-Hévízek is talán újrafakadnának!

Ezek a hévforrások az Árpád-korban és a középkorban is gőzerővel működtek.A tavat valóban megtaláltam térképen. Ez az egykori tó, a kis összetákolt medence feletti részen, az ürömi kőbánya hegy felőli oldalán létezett. Itt valóban tó létezett korábban, helyes volt a helyrajzi beszámoló! A csillaghegyi Rókahegy vízrendszere olyan különlegesen összetett, mely új értelmezést kíván! További kutatásokra kell, hogy sarkalja a kutatásra kedvet érző hidrológusokat, akik nem csak a korábbi megállapításokat akarják másolni, hanem saját eredményekre is vágynak. 
 

                                                                                                     Egyed Zoltán

AL ÉS FEL-HÉVÍZ MŰHOLDAS KÉPEN

#felheviz  #obuda  #calidaaqua  #vetusbuda  #melegvíz  #alhéviz  #ewrym

A RÉZPÁLCÁS FALKUTATÁS A TEREPEN

SZÉKESFEHÉRVÁR

Számomra, valamikor úgy 2011.év környékén kezdődött ez a dolog, az évszám is fontos, hiszen ez is egy folyamat része. Elmesélem, hogy nálam miként indult a rézpálcával való kutatás, mert fontos, hogy ezt a kedves olvasóim megértsék, még mielőtt bárki is tudománytalansággal vádolna. Szerintem, másnak is tanulságul szolgálhat ez a történet. Előzetesen is elmondom, hogy bármikor-bárkinek, szívesen igazolom-bemutatom, a terepbejárásaink alkalmával a pálca működését, az épített falak kutatásában. Az eltelt 10 évben, több száz ember számára mutattam be ezt a pálcás falkutatási módszert, és minden alkalommal ugyanúgy működött.

ÉN VOLTAM A LEGNAGYOBB SZKEPTIKUS !

Az olvasatlan tudatlanok most bizonyára ledöbbennek, felhördülnek vagy kinevetnek. Azonban ez a rézpálcás vizsgálat működik, és ezt számomra egy geodéta szakember bizonyította a terepen, a szemmel is jól látható, széles falszakaszok vizsgálatakor. 

Sosem hittem például a közismert csontkovács-táltosnak a tévében, mikor pálcával bohóckodott az emelt-díjas telefonhíváskor, és ő bemérte(telefonon és a Tv stúdióban) az agyatlan telefonálónak, hogy "rossz helyen van az ágya", és persze, majd az ő kollégái húszezer plusz áfáért megmondják az illetőnek, hogy majd hová feküdjön ezentúl. A többi népbutítónak sem hittem soha, mikor tésztadögönyözővel gerincműtétet csinált, vagy éppen a tévében táv-gyógyítást végzett, a betelefonáló meg "úgy meggyógyult", hogy következő héten feldobta a pacskert. Éppen ezért voltam én is kiakadva, mikor még régen, számomra egy meglepő dolog történt kinn a terepen. Dunakeszin történt előadásom végén jött oda hozzám egy illető, aki kiderült, hogy geodéta, földmérő, Szkubán Zsolt. Ígérte, ha megmutatom neki a terepen lévő falakat, akkor ő azt műszeresen is megvizsgálja-igazolja. Nosza, kaptam az alkalmon, hiszen minden segítség jól jött a kutatásunkhoz. Alig vártam, hogy a megbeszélt találkozó időpontja eljöjjön.

Felsétáltunk a budakalászi kőbánya feletti területre, a királyi Fehérvárhoz, és nézzük a falakat. Akkor jutott eszébe a földmérő Zsoltnak, hogy a "műszert" lent hagyta a kocsiban. Visszaszaladt érte, én pedig gondolatban dörzsöltem a kezem, mert azt képzeltem, hogy majd egy háromdimenziós talajradart fog a várdombra felcipelni, visszafelé jövet. Leláttam a kocsihoz, látom siet vissza a geodéta szakember, és nincs nála nagy méretű műszer, sőt, távolról semmit sem láttam nála. Már messziről kiabáltam neki. A műszert nem hozod? Nálam van, szólt a válasz, és közelebb érve, mutat egy rézpálcát. Na ekkor kellett előkeresnem a finomabb modoromat, valahonnan nagyon mélyről! Rögtön mondtam is, hogy ez egy baromság, egy néphülyítő átverés! De a geodéta Zsolti csak sejtelmesen mosolygott. Én pedig nemsokára olyan leckét kaptam a prekoncepcióról, az előzetes elképzelésekről, melyet egész életemben nem fogok elfelejteni. Mutasd, hol van a fal szerinted, mondta a szakember. Ott, nyolc lépés távolságban, mutattam neki a lepusztult dombtetőn, szemmel is jól látható széles falakat. 

A BOKORSOR A SZÉLES FALSZAKASZ

A széles falon végighúzódó bokorsort egy átjáró szakítja meg, ott indult el a pálcával a geodéta. És a fal kezdetekor-amit szemmel is jól látni, a pálca elfordult, és egészen addig így maradt, míg a fal tartott, majd szépen visszafordult úgy, ahogy a széles fal véget ért. Közben a geodéta keze, ugyanolyan tartásban volt, és nem mozgott. Nem hittem, nem akartam hinni a szemeimnek! Menj már, ezt te csinálod, mondtam Zsoltnak, próbáltam szkeptikus maradni. És ismét megtörtént ugyanaz. Imádkozni kell hozzá, hogy mozogjon, vagy gondolni kell valamire? Olvastam már erről korábban, ökörségeket, ezért szakadt ki belőlem ez a furcsa kérdés. Nem, dehogy, nincs semmi ilyesmi, jött a válasz! Nekem is működik? Átadta a rézpálcát, és beállította az én kezembe úgy, hogy forogni tudjon. És elindultam keresztben a falon, és a pálca úgy elfordult balra, hogy majd kiesett a kezemből. Meglepődtem, mert nem voltam erre felkészülve! Próbáltam továbbra is hitetlenkedni, és dolgoztak a fogaskerekek a fejemben, bár nyikorogtak és akadoztak rendesen. Oké Zsolti, de akkor áruld el, hogy mitől működik! Próbáltam tudományos maradni. Tisztában voltam vele, hogy ezt tudományosan kell megmagyarázni majd. Mert lesznek majd olyan tapasztalatlanok, mint én voltam, akik majd bűvésztrükknek akarják ezt a módszert beállítani. Így is van rengeteg dilettáns a hivatalos oldaltól, gondoltam magamban. Így majd még nagyobb támadási felületet kapnak a balfékek.

MITŐL MŰKÖDIK?

Ez volt a legfontosabb kérdés számomra is. Megváltozik a föld töltése, és a pálca ezt érzékeli, az emberi elektromossággal együtt, jött a válasz. Tudtam én is, hogy a fémkereső készülék is réztekerccsel és elektromossággal, elemmel vagy akkuval működik. Azzal is tisztában vagyok, hogy az emberi test is elektromos jeleket használ. Így érthető, hogy a rézpálca miként mozdul meg az emberi kézben tartva.

Amit én magam is tapasztaltam ezzel kapcsolatban az, hogy az épületekbe tartó közmű-vezetékeket is lehet ezzel a módszerrel érzékelni. 

Itt találtam róla egy érthető leírást. Nem akarom én ezt a módszert elméletileg igazolni. Megelégszem én azzal, hogy ez valóban működik a földben lévő falak kutatásánál. Számomra ez a lényeg, és ezt a terepbejárásaink alkalmával igazolom is a jelenlévők számára. Azt is le kell szögeznem, hogy semmilyen másfajta mérésre nem használom, és továbbra is  szkeptikusként állok hozzá.

Nagy tanulság azonban számomra az, hogy amit az ember még nem ismer, amit még nem tapasztalt, azt nem szabad, hogy elvből elutasítsa. Igyekszem erről tágabb tudást szerezni, és ezt az oldalt bővíteni a témával kapcsolatban.

Frissítés.

Megkérdeztem a Geodéta csoportban a szakembereket a témáról. És lám, sokan használják, és mérnek vele, működik.

Úgyhogy ezek a Geodéta szakemberek véleményei, csakhogy ezzel tisztában legyenek azok a szkeptikusok, akik ezt a módszert tudománytalannak vagy boszorkányságnak szeretnék beállítani.

                                                         Egyed Zoltán