KNEIDINGER 1778 |
ÓBUDA VÁROSA |
No-de térjünk vissza a témánkhoz, mert ez az oldal nem azért van, hogy a Dilettáns Történész Dogmákon mérgelődjek. Tehát azt a feladatot adtam magamnak, hogy kutassak fel egy olyan térképet a kutatott területemre, ahol az általam azonosított királynéi vár helye, vagy úgy egyáltalán, bármi egyéb-különös vagy szokatlan látható.
Természetesen a húde-pontos és "mindentudó" Katonai Felmérési térképek semmit nem mutattak. De ez nem meglepő, mert a térkép készítésének idejében csak azt ábrázolták, amiről tényleg tudomásuk volt. Példaként-hogy ne menjünk messzire-a solymári vár helyén erdőt ábrázol az első katonai térkép. Tehát süket az a szöveg is, hogy ami ezeken nincs rajta, az nem is létezett. Az elgondolásom tulajdonképpen az volt, hogy az nem létezik, hogy semmi ne legyen rajta a későbbi térképeken, valami nyoma kell még legyen a széthordott Sicambria-Óbuda királynéi városának. Természetesen az óbudai hadmérnöki látképeken látott várak romjai ma is ott vannak a terepen, így a sziklába vájt királynéi vár-castrum jelzését is megleltem, térképen is. Az igazság makacs dolog, és ragaszkodik a tényekhez! :)
PEST-HEGY (Csillaghegy) BUDA-VÁRAK 1595. |
A középkori hadmérnöki látképek a kiválóan védhető Csillaghegy északi oldalát ábrázolják minden esetben Óbuda városaként. Ott található napjainkban is az óbudai prépostság, a királynéi vár és a prépostság területén álló egész Óbuda városa is.
Vizsgáljuk meg tehát közelebbről a kutatott területünket a Kneidinger térképen is!
KNEIDINGER 1778 |
A VITATOTT TERÜLET |
A teljesebb képhez szükségünk van Ewrym határjárására is.
A FÉLHÉVÍZI ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG ÉS ÓBUDA KIRÁLYNÉI VÁROSA |
A Kneidinger térképének vitatott területe, az a földterület, ami az óbudai prépostság mindenkori tulajdona, és Óbuda város valós földrajzi helye.
Ewrym-Üröm:
1355. márc. 29. Az esztergomi káptalan I. Lajos király márc. 20-án kelt parancsára (ld. 700. sz. ) jelenti, hogy az óbudai klarisz-szák részére megtörtént Ewrym határjárása. A határ Megérnél kezdődik a völgy feletti hegynél egy nagy régi földhatárjelnél, s egy út mellett van két másik földhatárjel, amely Óbuda, Megér és Ewrym határa, majd észak felé szőlőkön át egy köves hegyhez ér, s annak csúcsán van régi és uj határjel, azután ugyanabban az irányban illő távolságban van két földhatárjel, Megér és Ewrym határa, majd ugyanarra egy ösvényen és két határjelen át eljut a Haromkuth-nak nevezett három kúthoz, amely határjellel megjelölt és Megér, Ewrym és Kandey határa, s amely körül három földhatárjelet emeltek. Azután ugyanarra fordulva egy nagy úton halad tovább, majd nyugat felé egy kis útra fordulva két földhatárjelhez, Ewrym és Kaluz határához ér, majd ugyanarra két földhatárjelen át a hegy csúcsán levő három régi földhatárjelhez jut, amely Kaluz, Burusienew és Ewrym határa, azután nyugat felé egy, két szőlő alsó rész én levő körtefa alatt két földhatárjelet emeltek, s itt van Burusieneu és Ewrym határa, majd nyugat felé a Burusienew-ről Budára vezető úthoz ér, ahol az apácák, a Theleky-i és a Pilisi apát, s a budai káptalan tiltakozott, akiket György octavájára (máj. 1. ) megidéztek. Innen egy régi föld-határjeltől a budai út mellett dél felé föld-határjeleken át egy helyhez ér, ahol a budai út Vrs községbe vezet, ahol az út mindkét oldalán új földhatárjelet emeltek Vrs és Ewrym elválasztására, majd kelet felé bizonyos köves hegy oldalában lévő völgybe jut, ahol földhatárjelet emeltek, majd kissé felfelé fordulva egy földhatárjelet, majd ugyancsak kelet felé egy berchen át jó távolságban fordulva a hegy csúcsán, ahol két új földhatárjelet emeltek, Óbuda és Ewrym határa, ! majd kelet felé visszajut az első határponthoz.
Eredetije DL 4503, 18. sz.-i egyszerű másolata Pest megye 96. Anjoukori VI. 281.,
Bártfai Szabó 336
Pilisborosjenőn és Ürömön vezet keresztül az út Óbudára. Óbudaörs és Üröm határosak egymással! De Üröm határos Óbudával és ugyanakkor Megyerrel is!