2015. december 9., szerda

KANDAY TERÜLETE AZ ÓBUDAI APÁCÁK BIRTOKA

ÓBUDA VÁROSÁNAK KISZOLGÁLÓ ŐSI TELEPEI

Hogy az igazi Óbuda váraihoz közelebb jussunk, a környező kiszolgáló telepek valós földrajzi helyével kell tisztába kerülnünk. Sok-sok év alatt megtanultam már, hogy csak az okleveleknek, és a terület sajátosságainak hihetek.


KANDE-KANDAY
Oklevelek elemzése

Kifaggatjuk az okleveleket, és figyelünk a részletekre. Kande település földrajzi helye ugyanis alapjában határozza meg Óbuda városának hollétét!

FORRÁSOK: MOL ARCANUM

Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002 1599-ig*

* a könyvben található Pilisszántóra vonatkozó középkori oklevelek kivonatai
Rövidítések
Anj.= Anjoukori okmánytár I-VII. k., Ap.=apát, Ar.=arany, B.=birtok(ot), Br.birtok-rész, Budap. okl.=Budapest történetének okleveles emlékei I.k. Bp. 1936. Dl=Országos levéltár, diplomatikai osztály, É.=érsek, Fejér=Fejér Georgius-Codex diplomaticus, Frt.=forint, forintért, Gr.=gróf, Gyárfás=A jászkúnok története I-III.k, Hg.=herceg, K.=király, Knauz=Monumenta ecclesiae Strigoniensis I-II. A Ill.k. rövidítése Monum. eccl. Strig., Kvt.=konvent, Kpt.=káptalan, M.=márkáért, Ndr.=nádor, Ns.=nemes, Oszb.=Országbíró, P.=pápa, Pk.=püspök, Pr.=prépost, Szentpétery=Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Bp. 1923-, Vr.=vár, Veszpr. pks. okl.=A veszprémi püspökség római oklevéltára I-IV., Vs.:város, Wenzel=WenzeI G. Árpádkori új okmánytár I-XII. k.

1299- március 26. után. A budai kpt. bizonyítja, hogy a Boron pilismegyei b. miatt Domokos pilisi apát és Anyas fia Ders ispán közt folyó perben az apát a király ítélete alapján kulcsos (Claviger) János fráter, Pyrryn ispán, Kalászi, (de Kalwz) Lőrinc és Márton fia Jánossal, Keszei (de Kezw) András pilisi nemesekkel az esküt letette s a kpt. a b. határait megjáratta. A határ érinti a Boron mellett levő öreg kőoszlopot (római mérföldkövet), a boroni Szt. Márton egyház diófáját, erdei körtefát, a csorda útját (via gregis) Kwzapmagos hegyet, a Szántóról Budára vezető nagyutat, a rajta levő nagy kőoszlopot (mérföldkövet), a Boyontha patakot, egy nagy szilfát, Kandey falu határát. (Eredetileg Dl. 16746, Békefi R. - A pilisi apátság tört. I. 416, 429. 1) 157.**
** Ez az első írásos emlék, melyben Szántó „Zantou" nevével találkozunk.


A Szántóról Budára vezető nagy út, vagyis a Via Magna Strigoniensis az Esztergomi Nagy Út


ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ADOMÁNYOZÁSA AZ ÓBUDAI AZ ÓBUDAI APÁCÁKNAK












VETUS BUDA




1355. március 29. Az esztergomi kpt. jelenti I. Lajos knak, hogy az óbudai klarisszákat be akarta iktatni Kanday pilismegyei birtokba, de a szigeti apácák ellentmondtak. Ez pedig a Kandé és Üröm közti határ miatt történt, amely érinti Kewel hegyet, Zerethnek helyet, Likaskw határjelt, erdőt és a Szántóról Budára vezető nagyutat. (Ered. Dl. 4719, Anj. VI. 279. 1.) 335.

1367. november 27. A váci kpt. jelenti Lajos knak, hogy november 19-én kelt parancsára Maróci (Marouch) Miklós kir. ember jelenlétében János olvasókanonok az óbudai klarisszák Kande és Üröm birtokai közt a határt megjáratta. Az oklevélhez csatolva XV. sz. kézírással a határ vonala, amely a Kande falu végén levő mérföldkőtől (meta lapidea) indult ki, érinti a szőlőket, Boront, a budai nagyútat, a nagy kővel (magnó lapide columpnari) megjelölt helyet, a Wayoncha birtokot és patakot, Kyralzantho birtokot, Kyraltavát, Captar hegyet Jenő és Kande közt, a Machkakő nevű nagykövet, Septer szőlőt, Kével hegyet, Kwago hegyet, Fidemes patakát a nagyút mellett, ahonnan kiindult. (Eredetije Dl. 5623, 1368-iki átirat 5639. A kpt. egy nappal előbb jelenti a Kalász és Megyer felé eső határ megjárását, amely Kalóz falut, szőlőket, a Jenőről Budára vezető utat, az Üröm és Wrs (ÓBUDA ŐRS )közti völgyet, Ewrynhegyet és Wrshegeet érinti. Hártya ered. 5624, Fejér IX. 4. 77. 1.) 388.
1370. április 26. Visegrád. I. Lajos k. előtt a Visegrád melletti Szent András-monostor apátja Imre, a monostor dézsmáját Chabyán és Zanthon 50 forintért bérbe adja Solda dictus István visegrádi polgárnak. (Papír ered. Körmenden, Acta antiqua.) 401.
1384. április 1. Buda. Mária kné Szántói Kolos fia Jakab, a királyi udvarnokok mesterének kérésének megengedi, hogy Wach pestmegyei birtokon hetenként csütörtökön vásárt tarthasson. (Hártya ered. a N. M. törzsgyűjt.) 441.
1393.  május 9. A váci kpt. bizonyítja, hogy Zsigmond k.-nak április 23-án Budán kelt parancsára Koplai Pál protonaturiushoz Gergely papot rendelvén, azon birtokrésznek amelyet a Szántó mellett élő szentkereszti pálosok az ő csabai (Chaby-a), az esztergomi kpt. pedig Kesztölc birtokához tartozónak állít, határait megjáratta és a peres részt két félre osztotta. Megjelentek István pálos perjel, a kpt. több tagja (felsorolva), Chew-i Saphar István fia János fia István. A peres birtokrész határai.

KURSZÁN VÁRA SICAMBRIÁBAN-ATILLA KIRÁLY VÁROSÁBAN ÓBUDÁN

Sicambria-Óbuda városa a Megyer- (Pest) hegyen létezett, Kurszán fejedelem vára pedig a város dél-keleti oldalán állt. Ezt látjuk a metszeten. Óbuda várai egyforma magasságban vannak a háttérben látható mai Buda várával ! Már csak ezért sem lehetnének ezek a mai főtér környékén, sem Pomázon vagy Pilismaróton és Budakalászon sem. Történészeink téveszméket gyártottak, és adnak elő napjainkban, és ugyanezt az önámítást csinálják a másik oldalon is nemzeti öntudatba révülve. Mindben az a közös, hogy állításukra nem rendelkeznek helymeghatározó oklevelek igazolásával sem. Kurszán fejedelem várának a római körcirkuszba erőltetéséről már elkészítettem egy blog oldalt, amit az idei terepkutatásaim eredményeivel kiegészítve folytatok ezzel az oldallal.
BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ KURSZÁN VÁR AZONOSÍTÁSA
1. Óbuda látképei hegyen ábrázolják a várakat: a préposti-királynéi, és Kurszán várát is.

A látképből már alapból megtudtuk, hogy maga a vár mely földrajzi területen található. Nézzük az okleveles forrásokat is! Pontos és minden kétséget kizáró, helymeghatározó adatokkal rendelkezünk a Kurszánvár környéki földek adás-vételéről. Ezért is érthetetlen, hogy történészeink miért nem tudták Sicambria-Atilla városa-Óbuda várait, és ezekkel együtt Kurszán fejedelem várának területét meghatározni.

Az 1332-es oklevél az óbudai földterületet a Dióskút helye alapján határozza meg!

MOL ARCANUM

DL-DF6136
Keltezés1373-08-24
Kiadó:SZEPESI JAKAB ORSZÁGBÍRÓ
Régi jelzetQ 332 / VBUDA 18 29
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (Q 332)Fennmaradási formaEredetiPecsétFüggőRegesztaBude. in festo b. Bartholomei ap. Scepus-i Jakab comes bizonyítja, hogy eléje járult Thomas dictus Zala, hospes de Veteri Buda, et domina Margareta, coniunx eius, filia videlicet Pauli filii Vydus de dicta Veteri Buda és bejelentették, hogy bizonyos szőlőjüket Óbuda területén, mely 26 holdat foglal magában és mely a budai káptalan oklevelének tanúsága szerint az említett úrnő apját, Vydus fia Pált vétel címén illette meg és az úrnőre atyai jogon szállt át, inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beate Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem, eladták a szőlő és birtokrész minden tartozékával 16 dénármárkáért a nevezett budai kolostornak és a benne Istennek szolgáló apácáknak, semmi jogot sem tartván fenn abban maguknak vagy utódaiknak. Eredeti, hártya, függőpecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta
2762 oklevél

2. AZ OKLEVELEK SZINTÉN HEGYTETŐN AZONOSÍTJÁK KURSZÁN VÁRÁT, UGYANOTT AHOL A LÁTKÉPEK IS !

Az oklevél tehát, amely Kurszán várának helymeghatározója,  szőlő-föld területről szól, amely a vártól a Boldogságos Szűz óbudai apácakolostoráig terjed. Már önmagában ez az okleveles tény is bizonyítja azt, hogy Óbuda várai-városa hegyen létezett, pontosan ott, ahol a látképek is ábrázolják! Ezért szólnak a város oklevelei szőlő földekről, és ugyanezért halad a nagy út az óbudai Fehéregyháza felé.
A szőlő földbirtok az óbudavári apácák tulajdona lett, abban a korszakban, amikor Erzsébet királyné az óbudai prépostság környékén szerzett területeket az apácáknak adományozza.
MOL ARCANUM
A földterület vételeken kívül, azonban van még helymeghatározó adatunk Kurszán váráról, mégpedig az esztergomi nagy út, a Magnam Viam(oklevél 6136.) és a Diós-Nussbrindl(oklevél 2762.) forrás! Az igazán ütős bizonyíték azonban az, hogy mindezt számunkra térképen is megörökítette az esztergomi hiteles földmérő !

FELKIS TÉRKÉPE A MAI DOMBORZATI TÉRKÉPPEL AZONOSÍTVA
Ez esetben ugyanazt a területet látjuk, amit korábban is, de most délről nézünk észak felé. Könnyen azonosíthatóak a domborzat alapján a hegyek, és maga a földrajzi terület is!
ÜRÖM HATÁRA MELLETT AZ ESZTERGOMI NAGY ÚT ÉS ALBA ECCLESIA !
A Felkis térképről megállapítható, hogy az esztergomi földmérő pontosan ábrázolta, és ugyanakkor nagyon ismerte a környéket. Az Üröm-hegy vonalát, a magasságát is úgy rajzolta, mintha ő már használta volna a Google Earth alkalmazást, és ez csak úgy lehetséges, ha már sokadjára járt ezen a környéken. Az utak megtalálását is neki köszönhetem.
  • A régi-római esztergomi út Üröm területén keresztül érkezik térképünk látható részére
  • Felkis 1778-ban tudta, hogy az óbudai Fehéregyháza hol található!
  • A térkép ábrázolása, az utak elhelyezkedése, minden tekintetben megfelel Óbuda városának okleveleiben leírtakkal.
  • Térképünk pontosan egyezik a mai domborzati térképpel
  • A mogyorós forrás Fons Nussbrindl néven szerepel a térképen, az okleveles források szerint Kurszán várának dél-keleti oldalán volt.





3. A FELKIS TÉRKÉP UGYANOTT ÁBRÁZOLJA ATILLA VÁROSÁT, AHOL A LÁTKÉPEK ÉS OKLEVELEK IS !

Óbuda Fehéregyháza az Üröm-hegyen látható, ahol eredetileg a város is létezett.







KURSZÁN VÁRA MŰHOLDAS KÉPEN





KURSZÁN VÁRA A TEREPEN

Kurszán-vár tornyának romja napjainkban is látható.