 |
| AQUINCUM PEDIG SZIGETEN ! |
Az esztergomi nagy út legkeletibb vége, az ősi Megyer régi révhelye.
Ma Csillag-hegynek hívják!
A Duna belső, hajózható medre a nyugati hegyek oldalában volt a középkorban, ami a dunai hajóhad kikötőjeként is működött. Ugyanott a meredek hegyoldalban és a belső Duna parton vízimalmok léteztek. A ma Óbudának ismert terület pedig csak egy homoksziget volt, a sok közül. Jenew révje üzemelt ott, az óbudai apácák birtokának második nagy központja, a kerepes hajósokkal. A Duna vízállása határozta meg az életet ezen a területen, éppen úgy, ahogy a Pilis vízbősége miatt kellett az utakat a hegyek gerincén végigvezetni. Ezt a természeti környezet adta helyzetet ki is használták rendesen! Száraz-vámot szedtek több ponton, és a királynéi vár-ma Üröm hegy- bejáratánál is Szent Jakabon-ma Csillag hegy alja. Pontosan ott, ahol Megyer révje vezetett, ezért (is) létezett a Sicamber főváros ugyanazon helyen, a természet adta lehetőségeket kihasználva.
Csak a butuska szemellenzős foteltörténészek gondolják azt, hogy a terepkutatással nem tudunk manapság még komoly eredményeket elérni. Jelenleg már minden lehetőség a kezünkben van, hogy a bevezető utak helyzetét, és az egykori objektumok helyét is azonosítani tudjuk!
OLIM DICTA !
ÉS HOL VANNAK NAPJAINKBAN EZEK AZ UTAK?
 |
| ANTIQUA STRIGONIENSIS ÉS ÚJ ESZTERGOMI ÚT KELETRŐL NÉZVE. |
