KANDAY TERÜLETE AZ ÓBUDAI APÁCÁK BIRTOKA

ÓBUDA VÁROSÁNAK KISZOLGÁLÓ ŐSI TELEPEI

Hogy az igazi Óbuda váraihoz közelebb jussunk, a környező kiszolgáló telepek valós földrajzi helyével kell tisztába kerülnünk. Sok-sok év alatt megtanultam már, hogy csak az okleveleknek, és a terület sajátosságainak hihetek.

KANDE-KANDAY

Oklevelek elemzése

Kifaggatjuk az okleveleket, és figyelünk a részletekre. Kande település földrajzi helye ugyanis alapjában határozza meg Óbuda városának hollétét!

FORRÁSOK: MOL ARCANUM

• Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. Oklevélregeszták, 1002–1437. 

Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002 1599-ig*

* a könyvben található Pilisszántóra vonatkozó középkori oklevelek kivonatai

Rövidítések

Anj.= Anjoukori okmánytár I-VII. k., Ap.=apát, Ar.=arany, B.=birtok(ot), Br.birtok-rész, Budap. okl.=Budapest történetének okleveles emlékei I.k. Bp. 1936. Dl=Országos levéltár, diplomatikai osztály, É.=érsek, Fejér=Fejér Georgius-Codex diplomaticus, Frt.=forint, forintért, Gr.=gróf, Gyárfás=A jászkúnok története I-III.k, Hg.=herceg, K.=király, Knauz=Monumenta ecclesiae Strigoniensis I-II. A Ill.k. rövidítése Monum. eccl. Strig., Kvt.=konvent, Kpt.=káptalan, M.=márkáért, Ndr.=nádor, Ns.=nemes, Oszb.=Országbíró, P.=pápa, Pk.=püspök, Pr.=prépost, Szentpétery=Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Bp. 1923-, Vr.=vár, Veszpr. pks. okl.=A veszprémi püspökség római oklevéltára I-IV., Vs.:város, Wenzel=WenzeI G. Árpádkori új okmánytár I-XII. k.

1299- március 26. után. A budai kpt. bizonyítja, hogy a Boron pilismegyei b. miatt Domokos pilisi apát és Anyas fia Ders ispán közt folyó perben az apát a király ítélete alapján kulcsos (Claviger) János fráter, Pyrryn ispán, Kalászi, (de Kalwz) Lőrinc és Márton fia Jánossal, Keszei (de Kezw) András pilisi nemesekkel az esküt letette s a kpt. a b. határait megjáratta. A határ érinti a Boron mellett levő öreg kőoszlopot (római mérföldkövet), a boroni Szt. Márton egyház diófáját, erdei körtefát, a csorda útját (via gregis) Kwzapmagos hegyet, a Szántóról Budára vezető nagyutat, a rajta levő nagy kőoszlopot (mérföldkövet), a Boyontha patakot, egy nagy szilfát, Kandey falu határát. (Eredetileg Dl. 16746, Békefi R. - A pilisi apátság tört. I. 416, 429. 1) 157.**

** Ez az első írásos emlék, melyben Szántó „Zantou" nevével találkozunk.

A Szántóról Budára vezető nagy út, vagyis a Via Magna Strigoniensis az Esztergomi Nagy Út

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ADOMÁNYOZÁSA AZ ÓBUDAI AZ ÓBUDAI APÁCÁKNAK

VETUS BUDA

1355. március 29. Az esztergomi kpt. jelenti I. Lajos knak, hogy az óbudai klarisszákat be akarta iktatni Kanday pilismegyei birtokba, de a szigeti apácák ellentmondtak. Ez pedig a Kandé és Üröm közti határ miatt történt, amely érinti Kewel hegyet, Zerethnek helyet, Likaskw határjelt, erdőt és a Szántóról Budára vezető nagyutat. (Ered. Dl. 4719, Anj. VI. 279. 1.) 335.

1367. november 27. A váci kpt. jelenti Lajos knak, hogy november 19-én kelt parancsára Maróci (Marouch) Miklós kir. ember jelenlétében János olvasókanonok az óbudai klarisszák Kande és Üröm birtokai közt a határt megjáratta. Az oklevélhez csatolva XV. sz. kézírással a határ vonala, amely a Kande falu végén levő mérföldkőtől (meta lapidea) indult ki, érinti a szőlőket, Boront, a budai nagyútat, a nagy kővel (magnó lapide columpnari) megjelölt helyet, a Wayoncha birtokot és patakot, Kyralzantho birtokot, Kyraltavát, Captar hegyet Jenő és Kande közt, a Machkakő nevű nagykövet, Septer szőlőt, Kével hegyet, Kwago hegyet, Fidemes patakát a nagyút mellett, ahonnan kiindult. (Eredetije Dl. 5623, 1368-iki átirat 5639. A kpt. egy nappal előbb jelenti a Kalász és Megyer felé eső határ megjárását, amely Kalóz falut, szőlőket, a Jenőről Budára vezető utat, az Üröm és Wrs (ÓBUDA ŐRS )közti völgyet, Ewrynhegyet és Wrshegeet érinti. Hártya ered. 5624, Fejér IX. 4. 77. 1.) 388.

1370. április 26. Visegrád. I. Lajos k. előtt a Visegrád melletti Szent András-monostor apátja Imre, a monostor dézsmáját Chabyán és Zanthon 50 forintért bérbe adja Solda dictus István visegrádi polgárnak. (Papír ered. Körmenden, Acta antiqua.) 401.

1384. április 1. Buda. Mária kné Szántói Kolos fia Jakab, a királyi udvarnokok mesterének kérésének megengedi, hogy Wach pestmegyei birtokon hetenként csütörtökön vásárt tarthasson. (Hártya ered. a N. M. törzsgyűjt.) 441.

1393.  május 9. A váci kpt. bizonyítja, hogy Zsigmond k.-nak április 23-án Budán kelt parancsára Koplai Pál protonaturiushoz Gergely papot rendelvén, azon birtokrésznek amelyet a Szántó mellett élő szentkereszti pálosok az ő csabai (Chaby-a), az esztergomi kpt. pedig Kesztölc birtokához tartozónak állít, határait megjáratta és a peres részt két félre osztotta. Megjelentek István pálos perjel, a kpt. több tagja (felsorolva), Chew-i Saphar István fia János fia István. A peres birtokrész határai.

KURSZÁN VÁRA SICAMBRIÁBAN-ATILLA KIRÁLY VÁROSÁBAN ÓBUDÁN

Sicambria-Óbuda városa a Megyer- (Pest) hegyen létezett, Kurszán fejedelem vára pedig a város dél-keleti oldalán állt. Ezt látjuk a metszeten. Óbuda várai egyforma magasságban vannak a háttérben látható mai Buda várával ! Már csak ezért sem lehetnének ezek a mai főtér környékén, sem Pomázon vagy Pilismaróton és Budakalászon sem. Történészeink téveszméket gyártottak, és adnak elő napjainkban, és ugyanezt az önámítást csinálják a másik oldalon is nemzeti öntudatba révülve. Mindben az a közös, hogy állításukra nem rendelkeznek helymeghatározó oklevelek igazolásával sem. Kurszán fejedelem várának a római körcirkuszba erőltetéséről már elkészítettem egy blog oldalt, amit az idei terepkutatásaim eredményeivel kiegészítve folytatok ezzel az oldallal.

BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ KURSZÁN VÁR AZONOSÍTÁSA

1. Óbuda látképei hegyen ábrázolják a várakat: a préposti-királynéi, és Kurszán várát is.

A látképből már alapból megtudtuk, hogy maga a vár mely földrajzi területen található. Nézzük az okleveles forrásokat is! Pontos és minden kétséget kizáró, helymeghatározó adatokkal rendelkezünk a Kurszánvár környéki földek adás-vételéről. Ezért is érthetetlen, hogy történészeink miért nem tudták Sicambria-Atilla városa-Óbuda várait, és ezekkel együtt Kurszán fejedelem várának területét meghatározni.

Az 1332-es oklevél az óbudai földterületet a Dióskút helye alapján határozza meg!

MOL ARCANUM

DL-DF6136

Keltezés1373-08-24

Kiadó:SZEPESI JAKAB ORSZÁGBÍRÓ

Régi jelzetQ 332 / VBUDA 18 29
DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR (Q szekció) • Kincstári levéltárból (E) • MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium (Q 332)Fennmaradási formaEredetiPecsétFüggőRegesztaBude. in festo b. Bartholomei ap. Scepus-i Jakab comes bizonyítja, hogy eléje járult Thomas dictus Zala, hospes de Veteri Buda, et domina Margareta, coniunx eius, filia videlicet Pauli filii Vydus de dicta Veteri Buda és bejelentették, hogy bizonyos szőlőjüket Óbuda területén, mely 26 holdat foglal magában és mely a budai káptalan oklevelének tanúsága szerint az említett úrnő apját, Vydus fia Pált vétel címén illette meg és az úrnőre atyai jogon szállt át, inter antiqui castri Kurchan vocati locum et curiam reginalem ac ortum lapideum adiacentem usque magnam viam et claustrum Beate Virginis sanctimonialium de Veteri Buda se extendentem, eladták a szőlő és birtokrész minden tartozékával 16 dénármárkáért a nevezett budai kolostornak és a benne Istennek szolgáló apácáknak, semmi jogot sem tartván fenn abban maguknak vagy utódaiknak. Eredeti, hártya, függőpecsét. - Regeszta forrása: OL regeszta

2762 oklevél

2. AZ OKLEVELEK SZINTÉN HEGYTETŐN AZONOSÍTJÁK KURSZÁN VÁRÁT, UGYANOTT AHOL A LÁTKÉPEK IS !

Az oklevél tehát, amely Kurszán várának helymeghatározója,  szőlő-föld területről szól, amely a vártól a Boldogságos Szűz óbudai apácakolostoráig terjed. Már önmagában ez az okleveles tény is bizonyítja azt, hogy Óbuda várai-városa hegyen létezett, pontosan ott, ahol a látképek is ábrázolják! Ezért szólnak a város oklevelei szőlő földekről, és ugyanezért halad a nagy út az óbudai Fehéregyháza felé.

A szőlő földbirtok az óbudavári apácák tulajdona lett, abban a korszakban, amikor Erzsébet királyné az óbudai prépostság környékén szerzett területeket az apácáknak adományozza.

MOL ARCANUM

A földterület vételeken kívül, azonban van még helymeghatározó adatunk Kurszán váráról, mégpedig az esztergomi nagy út, a Magnam Viam(oklevél 6136.) és a Diós-Nussbrindl(oklevél 2762.) forrás! Az igazán ütős bizonyíték azonban az, hogy mindezt számunkra térképen is megörökítette az esztergomi hiteles földmérő !

FELKIS TÉRKÉPE A MAI DOMBORZATI TÉRKÉPPEL AZONOSÍTVA

Ez esetben ugyanazt a területet látjuk, amit korábban is, de most délről nézünk észak felé. Könnyen azonosíthatóak a domborzat alapján a hegyek, és maga a földrajzi terület is!

ÜRÖM HATÁRA MELLETT AZ ESZTERGOMI NAGY ÚT ÉS ALBA ECCLESIA !

A Felkis térképről megállapítható, hogy az esztergomi földmérő pontosan ábrázolta, és ugyanakkor nagyon ismerte a környéket. Az Üröm-hegy vonalát, a magasságát is úgy rajzolta, mintha ő már használta volna a Google Earth alkalmazást, és ez csak úgy lehetséges, ha már sokadjára járt ezen a környéken. Az utak megtalálását is neki köszönhetem.

• A régi-római esztergomi út Üröm területén keresztül érkezik térképünk látható részére
• Felkis 1778-ban tudta, hogy az óbudai Fehéregyháza hol található!
• A térkép ábrázolása, az utak elhelyezkedése, minden tekintetben megfelel Óbuda városának okleveleiben leírtakkal.
• Térképünk pontosan egyezik a mai domborzati térképpel

• A mogyorós forrás Fons Nussbrindl néven szerepel a térképen, az okleveles források szerint Kurszán várának dél-keleti oldalán volt.

3. A FELKIS TÉRKÉP UGYANOTT ÁBRÁZOLJA ATILLA VÁROSÁT, AHOL A LÁTKÉPEK ÉS OKLEVELEK IS !

Óbuda Fehéregyháza az Üröm-hegyen látható, ahol eredetileg a város is létezett.

FELKIS ANTOINE ÓBUDA TÉRKÉPE

KURSZÁN VÁRA MŰHOLDAS KÉPEN

KURSZÁN VÁRA A TEREPEN

Kurszán-vár tornyának romja napjainkban is látható.

PAZANDUK SZEREPE SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSÁNAK TOPOGRÁFIÁJÁBAN

Óbuda városával kapcsolatos határjárásainkban minden esetben ott szerepel Pazanduk illetve Pocserme(nik) neve csakúgy, mint ahogy Megyer, a Magyar nemzettség óbudai központja is. A Budapest Régiségei 14. (1945) évi kiadásában írja 

2. ÉRTESÍTŐ • Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban 573-589 (584. oldal)

Pazanduk már II. Endre király 1212. évi oklevelében a káptalani terület északi határaként van megjelölve (inde cum tribus villis, videlicet Megér et duabus villis Pazanduc participando vádit usque Danubium), I. Lajos király 1355. augusztus 26-i oklevelében azonban csupán Tebesere van északi határként feltüntetve, ahol a város területe Megyer határával érintkezik. Ez a Tebesere a budai káptalan 1283. évi oklevelének tanúsága szerint Pazanduk területén belül állott (in territorio ville Pazanduk Tebesere vocato) s szőlőkkel volt beültetve, mert a nevezett oklevélben több szőlőről történik megemlékezés. 1283. és 1355. között tehát Pazanduk sorsában lényeges változásnak kellett bekövetkeznie, amit teljesen megmagyaráz a felhévizi keresztesek 1347. április 5-i oklevele (Zichy oktár XII. k. 24—25. 11.), amely szerint Pazanduk eredetileg a felhévizi Szentlélekről elnevezett kórház tulajdona volt, de az idők folyamán az ottani szántóföldeket, szőlőket és réteket idegenek foglalták el. Az elfoglalt birtokok visszaszerzése reményében a keresztesek Pazandukot tíz évi használatra átengedték Becsei Tötös mesternek s csupán az ottani malmot, malomárkot és a mellette elterülő rétet tartották fenn a saját számukra. Úgy látszik, hogy elgondolásuk nem vált valóra, mert a továbbiakban csupán az ottani malommal és réttel kapcsolatosan szerepelt a kórház. A pazanduki malomra ugyanis IV. Béla király 1245. november 24-i oklevele alapján a margitszigeti premontreiek is jogot tartottak s mikor ebbe a pilisi cisztercita apátság malma mellett álló malomba (in villa Pazanduc vocata penes molendinum ecclesie de Plis) Hunyadi János 1452. szeptember 16-i oklevele szerint a premontreieket be akarták iktatni, a Szentlélekről elnevezett kórház rektora az ott ápolt szegények nevében (rector hospitalis SSpiritus de Calidis Aquis superioribus in persona pauperum in eodem existentium) ellenmondott. Említésreméltó még, hogy a pilisi cisztercita apátság IV. Béla király 1254. június 28-i oklevele alapján három malmot is bírt, de ezek nem Pazandukon, hanem a szomszédos Megyeren állottak (tria ttiolendina ad Aquas calidas sita in Megér juxta Budám). Ezzel szemben Megyeren soha nem volt malmuk a cisztercieknek s Pazandukon is csupán egyetlen malmukról történik említés. A premontreiek és a Szentlélek kórház közötti jogvita a premontreiek javára dőlt el, mert a budai káptalan 1458. július 15-i oklevele szerint ekkor már a premontreiek emeltek óvást pazanduki malmuk elfoglalása ellen, aminek azonban nem volt gyakorlati eredménye, mert a malom végül mégis csak a kórház tulajdonában maradt. Lassanként azután Pazanduk emlékezete is feledésbe ment s a budai tanács 1515. szeptember 24-i oklevele már Sicambriába helyezte a malmot (in campo Sicambrie) s Pilis vármegye 1516. február 11 -i oklevele szerint ez a malom a Sicambria vize felett állott. Ily módon lett Pazandukból Sicambria, melynek területére utóbb a budai káptalan tartott igényt, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a XVI. század elejére Pazandtik területe már Óbudához tartozott. Bonfini, Ranzanus és Oláh Miklós is azt a területet értették Sicambria elnevezés alatt, ahol hajdan Pazanduk állott. Bonfini szerint ugyanis (Decad I. libr. 1. pag. 17.) Óbuda felett (supra Veterem Budám) római város maradványai voltak láthatók, amely város az ifjabb nemzedék véleménye szerint Sicambria volt (Sicambriam juniores vocant). Azt írja tovább Bonfini, hogy mikor Óbudán (in hac Veteri Buda) Beatrix királyné palotájának az alapjait ásták, egy feliratos követ találtak, amelyen a »Legio Sicambrorum« felírás volt olvasható. Ez a palota a legújabban feltárt maradványok bizonysága szerint Pomáz mellett állott s Bonfini tévedésből helyezte Óbudára. Gárdonyi az utóbbit nem jól  tudja, írásában az akkor aktuális kutatások tévedéséről ír, hiszen a pomázi klissza dombon Vetus Pomáz vára állt!Tehát Bonfini tudta jól, a Sicambria feliratos köve is valós, hiszen olyan nincs, hogy 20 kőből 19 valós, és csak pont azaz 1 Sicambria feliratú kő a valótlan!
A romváros leírásában Ramzanus csaknem szószerint átvette a Bonfini szövegét s a romvárost ő is Sicambriának nevezte (Sicambria is locus vocitatur). Oláh Miklós 1533. január 14-Í levelében pedig annyira ment, hogy egyenesen Sicambriát használta fel Óbuda helyének a meghatározására (opidum Vetus Buda prope Sicambriam situm), mintha Sicambria ismertebb lett volna. Pazanduk északi szomszédja Kissing volt, 

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ TERÜLETVÁSÁRLÁSAI SICAMBRIA-ÓBUDÁN

HOL VOLT SICAMBRIA? SICAMBRIA-ÓBUDA VÁROSA = BEKAS-MEGYER KÖZPONTI TERÜLETE

Sicambria-Óbuda városának helymeghatározó okleveles bizonyítékai !

Az Óbuda városát magasan-hegytetőn ábrázoló hadmérnöki metszetek valódiságára okleveleink is vannak, méghozzá ugyanarra a területre! Így tehát a "szakértő" történész állítása, hogy a hadmérnöki rajzolók "bulvárrajzot" készítettek, és csak fantáziáltak, az finoman szólva is valótlan állítás, ami az eddigi történész dogmákat erőlteti tovább, immár csak a saját érdekeik miatt. A feltörekvő fiatal történész erőlködése is, hogy Sicambria-Óbuda városa Aquincumban létezett volna, szintén már alapjában megbukott, hiszen idáig sem tudtak okleveleket adni erre az ostoba történész-szamárcsapásra. Ezek a tévhitek már a 19. században kialakultak, a történetírók hibáztak több esetben, és ezeket a hibákat mind a mai napig görgetik tovább a szemellenzős foteltörténészek. Ide tartozik a Pest-újhegyi vár földrajzi valós helye is. Napjainkban is készülnek sorban a történészek valótlan munkái, tömve butaságokkal és téveszmékkel. Óbuda téves topográfiája miatt azonban a mai Budavár, és környezetének elnevezései is tévesek-hibásak!

Fejér, Georgius: Index codicis diplomatici Hungariae ecclesiastici ac civilis. Stirpis Arpadiano-Andegavensis. Ab anno 1301-1400. (Budae, 1835.)   5. (109. oldal)

1363. Eadem Elisabeth portionem suam possessionariam in Bekas Megyer Clarissis de V. Buda confert. p.318

! ! !

Fejér, Georgius: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Tomi IX. Vol. 3. (Budae, 1834.)     6. (318. oldal)

ÓBUDA VÁROSA MEGYER TERÜLETÉN !

Ezek a hiteles okleveles források cáfolják a valóban amatőr, kutatónak nem igazán nevezhető önámítókat is, akik más földrajzi területre képzelik Sicambria-Óbuda városát. A történelmi igazságról, a város valós helyéről hiteles metszeteink, és okleveleink vannak, csak és kizárólag Megyer központi területére! Így tehát a Pomáz, Esztergom területe, vagy a Pilismarót Búbánat-völgy környékének téveszméi ugyanúgy megbuktak, mint a történészi hivatalos változat, az Óbuda városának Aquincumba erőltetése. A megyeri rév MEGYEREN volt, és nem Szobon, de a mai Óbuda Jenei révjénél sem, ezért hívják megyeri révnek, és ez nagyon fontos. Bármily meglepő, a hivatalos álláspontra sincs bizonyító-helymeghatározó oklevél, idáig sem volt, és ez az igazán megdöbbentő! A történészeink által Óbudának gondolt terület sohasem tartozott Megyerhez, és így az okleveleink támogatásával már most sikerült bizonyítanunk, hogy Óbuda városa nem azon a területen létezett! Már előre látom azt is, hogy milyen dilettáns kifogásokkal próbálkoznának a feltörekvő-megfelelni vágyó szemellenzős foteltörténészek, így ezért közlöm a korábbi adatokat is...

Na hol is volt a klarissza kolostor Sicambria területén a ferencesrend birtokán?!

Aquincum pedig sosem volt Sicambria-Óbuda Oppidum, több okból sem! Egyrészt a város egy magas fennsíkon létezett, és nem szigeten, ugyanis Aquincum területe a középkorban még sziget volt. Másrészről pedig Óbuda városának oklevelei Sicambriáról szólnak, és nem a római Aquincumról!

Erről azonban a történész dogmák oldalán írunk, ahol elemezzük Schönvisner( a magyarellenes jezsuita tanár) ostobaságait, és azok személyét akik napjainkban is tovább hajtják ész nélkül a római romok éltetését, miközben a magyar értékek jelentőségét igyekeznek kicsinyíteni, a Sicambria kutatók terepi-nyomozását pedig feljelentéssel gátolni. Jól gondolja a kedves olvasó, ha egy vezető beosztású római koros régészre tippel, aki minden fórumon azt hangoztatja, hogy Sicambria-Óbuda városa sohasem létezett. Nekik csak a római a fontos, a magyar értékeket pusztítják ahol tudják, és így megy ez immár több száz éve. Ezért vakítják még napjainkban is azzal a magyar embereket, hogy a római "Aquincumban volt Óbuda, és a magyar főváros a római alapokra és úthálózatra épült" 

A hazug történelem-gyártás még napjainkban is tart!

2015.  Földanya Hava.   Egyed Zoltán Pajzsvivő

AZ ESZTERGOMI NAGY ÚT - VIA MAGNA STRIGONIENSIS

AQUINCUM PEDIG SZIGETEN !

Az esztergomi nagy út legkeletibb vége, az ősi Megyer régi révhelye. 

Ma Csillag-hegynek hívják!

 A Duna belső, hajózható medre a nyugati hegyek oldalában volt a középkorban, ami a dunai hajóhad kikötőjeként is működött. Ugyanott a meredek hegyoldalban és a belső Duna parton vízimalmok léteztek. A ma Óbudának ismert terület pedig csak egy homoksziget volt, a sok közül. Jenew révje üzemelt ott, az óbudai apácák birtokának második nagy központja, a kerepes hajósokkal. A Duna vízállása határozta meg az életet ezen a területen, éppen úgy, ahogy a Pilis vízbősége miatt kellett az utakat a hegyek gerincén végigvezetni. Ezt a természeti környezet adta helyzetet ki is használták rendesen! Száraz-vámot szedtek több ponton, és a királynéi vár-ma Üröm hegy- bejáratánál is Szent Jakabon-ma Csillag hegy alja. Pontosan ott, ahol Megyer révje vezetett, ezért (is) létezett a Sicamber főváros ugyanazon helyen, a természet adta lehetőségeket kihasználva.

Csak a butuska szemellenzős foteltörténészek gondolják azt, hogy a terepkutatással nem tudunk manapság még komoly eredményeket elérni. Jelenleg már minden lehetőség a kezünkben van, hogy a bevezető utak helyzetét, és az egykori objektumok helyét is azonosítani tudjuk!

VESTIGIA ANTIQUA VIA STRIGONIENSIS MAGNA 
OLIM DICTA !

ÉS HOL VANNAK NAPJAINKBAN EZEK AZ UTAK?

ANTIQUA STRIGONIENSIS ÉS ÚJ ESZTERGOMI ÚT KELETRŐL NÉZVE.